2012. június 1., péntek

Max Resist & The Runes – Klymax

Max Resist & The Runes – Klymax (2006)
A suszter maradjon a kaptafánál a szexi lányok meg a címlapon! - gondolhatták a fiúk, mert a körítés egyértelműen a „Keep Fighting”-ot idézi. A 4 oldalas szegényes (De legalább most találtam egy ördögöt benne.) „füzetről” az amerikai Old Guard Records gondoskodott, akiknél valami gond lehetett a terjesztéssel, mert hihetetlenül nehéz boltot találni, ami árulja a lemezt (Én a francia Nordic Diffusion-tól szereztem be magyar viszonylatban elég borsos áron.). A Sean vezette formáció ezzel már negyedik lemezét jegyzi, ami nem olyan sok ennyi idő alatt. Az album a jobb Max Resist kiadványok sorát gyarapítja, de nem tudta felülmúlni az előzőt. Mondjuk úgy, hogy sikerült a szintentartás. A zene mellett a szövegvilág sem változott sokat. Újra csak verekedős, bulizós, lányokat hajszoló WP RNR nóták születtek (Intró + 1 Rose Tattoo feldolgozás + 9 új dal). Hál’ Istennek azért nem süllyedtek le a DFF szintjére. Sok amerikai srác a fórumbejegyzésében „az ideális zene autóvezetéskor” szlogennel véleményezte (Nem kétlem, hogy igazuk van, bár nekem már az „I Hope Your Baby’s White” annyira elvonta a figyelmemet, hogy sikerült balra kanyarodnom egy olyan utcában, ahol nincs is bal oldalt utca.). 11 Szám 31:50 perc

Global Infected – Blinde Generation

Global Infected – Blinde Generation (2010)
Létezik természetesen rengeteg profi kiadvány, de amit a PC Records művel, az már egy másik dimenzió. Gyönyörűszép 16 oldalas bookletet sikerült összehozni. A zenészek munkája továbbra is a New School Hatecore-hoz áll közelebb. Finoman szólva, nem egy rossz darab, de a német bandáknak köszönhetően szinte minden hétre jut egy újabb kedvenc. Első osztályú alkotás, és ha nem lenne a Burning Hate, akkor nekik adnám a germán koronát, de egyelőre „csak” nemesi címet adományozok a csapatnak. (A GI-ben egyébként Thrima tagok is közreműködnek, ami egy szintén nagyon tehetséges metalcore csapat.) 12 Szám 41:00 perc

Ritorno A Camelot 2006 DVD

The Festival Of Light
Úgy látszik az olaszok sem akarnak lemaradni, így versenybe szálltak, hogy méltó helyet foglaljanak el az újra divatba jövő RAC DVD-k piacán. A nagy múltú „Fény Fesztiváljáról” (Erről a rendezvénysorozatról emlékezett meg ISD a „Freedom What Freedom” Skrewdriver albumon is.) készült film első lépésnek mindenképpen kielégítő. A rengeteg fellépő miatt a zenekarok csak egy-két nóta erejéig szerepelnek. Mondhatnám, hogy sokukból elviseltem volna nagyobb dózist, de félek, hogy akkor meg túl hosszú lett volna az anyag. Muszáj megemlítenem, hogy a zenén kívül találhatunk sajtókonferenciát, meg hasonló dolgokat is, de én ezt kihagytam, mert nagyon nem érdekel (Inkább megnéztem volna egy, az olasz renee zenészekből álló Hula táncegyüttest. Azonban tudomásom szerint sajnos ilyen formáció még nem létezik.). Ami a muzikális kínálatot illeti, az semmiképp sem gyenge; Dolomia, La Peggio Gioventu, Generazione 80, Strappo, Stevie, Legittima Offesa, Armco, The Bombers, Ultimatum, Mas Que Palabras, Ultima Frontiera, Faust, Warlord, SPQR, NOIe Werte, Gesta Bellica. A szervezők több kamerával dolgoztak, a vágások jól sikerültek, a hangulattal sincs probléma. A listából kiderül, hogy azért az olasz RAC dominál, ezért az ő rajongóiknak tudom tiszta lelkiismerettel ajánlani. Hatalmas buli lehetett, de nekem a Sons Of Europe felhozatalai jobban tetszenek. 93 perc. Minden tekintetben professzionális kiadvány.

Saga – On My Own

Saga – On My Own (2007)
A svéd énekesnő jelenleg talán a Föld legismertebb NS zenésze. Olyan népszerű, hogy még a 2011-es Magyar Szigetre is meghívást kapott. A fesztivál véleményem szerint (annak ellenére, hogy az utóbbi években nyitottak az NS felé is) továbbra is színtiszta nacionalista vonalon mozog. Ezért nem kicsit lepett meg, hogy többek között az egyébként kifejezetten náciellenes Magozott Cseresznye egyik tagjával is előadott egy náci (Skrewdriver) dalt. A koncert sokak szerint fergeteges volt, és kivételesen hajlok arra, hogy elfogadjam a többség véleményét. Szinte hihetetlen, de ez még csak az első (saját dalokat tartalmazó) szólólemeze Sagának. Szép 16 oldalas booklet-tel tálalja a Midgard Records, és leginkább Alanis Morisette lemezeihez hasonlítják. Utóbbi infót más kritikákból szedtem, mivel én nem vagyok hajlandó a kanadai hölgy dalait még meghallgatni sem (Nem is személy szerint vele van problémám, inkább azzal, hogy ő köztudottan a „Madonna” néven futó zs….. k…. felfedezettje, akivel még közvetett zenei kapcsolatba sem szeretnék kerülni. Az meg, hogy egy ilyen erkölcstelen söpredék hogyan bitorolhatja a Madonna nevet, az a jelenlegi „keresztény” egyházak szégyene.). A pop kategóriába való besorolás minden tekintetben helytálló. A nemzetközi ismertség ilyen szintjén muszáj angolul dalolni, úgy hogy ebbe most nem kötnék bele. A lassú szerzemények között található egy RaHoWa feldolgozás (Ode To A Dying People), és egy stúdióban felvett élő felvétel (These Moments). Igazából az NS zenei színtér olyan alkotása ez, aminek célja nem a már meglévő rajongók kiszolgálása, hanem új hívek toborzása. Az eladási adatok ma már nem mérvadók, de sikeresnek mondható a korong (Bár az én kedvencem még mindig az „Arise” a WPWW 6-ról). Siker ide vagy oda, a nyakamat teszem rá, hogy a Saga koncertjére ellátogatott rajongók 10%-a sem fogja megvenni a hölgy albumait (vagy legalább egyet). Annak ellenére, hogy csak ezen az egy koncerten többen voltak, mint a zs…. nyári fesztiválon összesen. 10 Szám 44:28 perc

Honor - Cena Idei

Honor - Cena Idei (2010)
Egy viszonylag új lengyel kiadó elsősorban a Honor lemezeinek újrakiadását tűzte ki célul. A banda második hanganyaga, a „Cena Idei” először ’92-ben jelent meg műsoros kazetta formájában. A Homo Superior a tracklisták alapján nem változtatott, azaz nincs semmi extra nóta, csak és kizárólag az eredeti album dalai. A számcímeket néhol megváltoztatták, a 7-est meg „…”-ra nevezték át (eredetileg Rudolf Hess neve szerepelt itt). Kicsit csalódtam a 8 oldalas fantáziátlan booklet miatt, mert egyébként csak pozitív kritikák jutottak el hozzám ezekről a korongokról. A lengyel nyelvű dalok szövegeit ugyan beletették a CD füzetbe, de ezenkívül az égvilágon semmit nem találunk benne. Sajnos a zene minőségén is érezni, hogy nem tegnap vették fel. Néhány szám ugyan jelzi a fiúk tehetségét (nem mellékesen a szövegek is, mint például a „Sanhedryn” a 2007-es EP-jükről, aminek már a címe is sugallja, hogy a fiúk tényleg elmerültek a zs…. témában), de a „Pelni nienawisci” nélkül simán elmentem volna mellette. Bátran mondhatom, hogy ez a csapat legjobb szerzeménye, és nem véletlenül készült belőle többféle verzió is. Szerintem a legjobb a „Cena Idei”-n található, ami igen előkelő helyet foglal el a toplistámon. 10 Szám 47:57 perc

Burn Down & XxX – Gift Für Die Ohren

Burn Down & XxX – Gift Für Die Ohren (2007)
A címlapon egy izmos Hammer látható. Nem rossz ötlet, de nagyobb eladást produkált volna, ha engem raknak fel a borítóra (De megértem a kiadót is. Nehéz lenne elviselniük, hogy több száz szerelemtől fűtött NS lányzó tüntet a lerakatuk előtt a testemet követelve.). Belül 16 oldalon keresztül böngészhetünk a német dalszövegek között, ha netán az is érdekelne minket, miről témázgatnak a bandák. Mindkét alakulat 6-6 számmal támogatta meg a kiadványt, a végére meg összekalapáltak egy közös szerzeményt is. A zenekarok a brutálisabb muzsikák híveinek körében szereztek rajongókat, és ezeket a követőket nem most fogják elveszíteni. Hosszú anyag, nekem ebből a stílusból egy slukkra túl sok is. Ez nem negatívum, csak nekem adagolni kell az ilyen típusú zenét. Ha valaki hívő, az megemeli majd a képzeletbeli kalapját, mert a srácok nagyon megdolgoztak a letöltésekért. 1-1 dalt én is kiemelnék. Az egyik a „Modenwelle” a Burn Down-tól, amiben a nemzeti light kapja meg a magáét (kb. nekem is ez a véleményem a hazai nemzeti cock színtérről), a másik pedig a közösen előadott szerzemény. Az én füleimnek nagy adagban tényleg méreg ez a fajta muzsika, de a fémrajongók hallójáratait kényeztetni fogja. 13 Szám 61:01 perc

Buldok & No Remorse - First Strike DVD

Buldok & No Remorse - First Strike
Szokásos NS88 Videos kiadványról beszélhetünk. A VHS-ről DVD-re konvertált anyaghoz készítettek egy menüt, és minden különösebb változtatás nélkül adták ki. A borítót ugyan megváltoztatták, de a lényeg maradt a régi. A Bohemia Hammerskins (Bohemiá-nak a középkorban nevezték Csehországot, illetve azt a területet, ahol ma a csehek élnek.) meghívására a világjáró No Remorse tette tiszteletét Kelet-Európában ezen az eseményen. Az előzenekar pedig a Buldok volt. Általánosságban ugyanazt tudom elmondani a hazai csapat fellépéséről, mint amit már egyszer leírtam a Konkwista 88-el közösen összehozott bulijukról. Fantasztikus muzsika, igazán magasztos dallamok, de ezek nehezen fogyaszthatóak egy Skinhead bulin. Én is inkább egy Max Resist féle bulizós koncerten tudnám kiengedni a gőzt, mint a Buldok-on. Annak ellenére, hogy a csehek zenéjét sokkal többre becsülöm. A Paul Burnley vezette zenére már rendesen mozog a tömeg (55. perc környéke). Egy tipikusnak mondható szettet adnak le, ami szinte végig slágerekből áll, de én már annyiszor láttam/hallottam őket, hogy nem hoz lázba. Ahogy mondani szokás; becsülettel elvégezték a munkájukat, és nem hiszem, hogy bármelyik jelenlévő csalódott volna. Több kamerás is dolgozik, és ezek megint kísérletezgetnek mindenféle opcióval (lassított felvétel, kép szemcsézése, stb.). Gyanítom, ugyanazok az elkövetők, mint a másik DVD-nél. Sokszor felmerült bennem, hogy ha lehetne, a két zenekar közül melyiknek a koncertjére látogatnék el szívesebben. Tíz évvel ezelőtt valószínűleg a NR-t élveztem volna jobban, jó pár sör után ugrálva kiabálni, hogy Diz Tájm Dö Wörld, de ma inkább a Buldok-ra szavaznék, és egy bambival a kezemben, a sarokban álldogálva nézném a produkciót. Sok minden változhat, de az a tény nem, hogy Európa két nagy RAC klasszikusát láthatjuk ezen a lemezen. 119 perc. Interaktív menü. Élvezhető VHS minőség.

Finnja – Für’s Vaterland

Finnja – Für’s Vaterland (2010)
Bizonyos szempontból (m)értékadó lehet, hogy egy formációnak hány szerzeménye van fenn a jewtube-on. A Finnja szót beütve 7 különböző dalt dobott ki a kereső, ami nagyon jó arány, ha azt vesszük, hogy az osztrák hölgy bemutatkozó lemezén 8 szerzemény szerepel (Állítólag van még egy Stahlgewitter feldolgozása is, de az ilyen dalokat legtöbb esetben bojkottálom, mert szerintem, ha a szerző úgy döntött, hogy nem jelenteti meg, akkor annak biztos meg volt az oka.). Találtam többek között (ezen keresés alatt) egy kádban fürdő németjuhászról készült videót is, de nálam továbbra is a Puli-Power a nyerő. Persze ez egy másik történet. Tehát egy népszerű kiadványról van szó. Zömében balladák (egyik az Act Of Violence-el), de van két gyorsabb szerzemény is. Mindez német nyelven. A kislánynak ugyan van még mit tanulnia, mégis hangulatos lemez született. Nem egy Saga szintű korong, mindenesetre megnyugtató, hogy még Dél-Németországban is élnek normális gondolkodású emberek. Végére maradt a borító. A 8 oldalas szemre tetszetős alkotás inkább az Újpest szurkolók szívét fogja melengetni. Úgy látszik ez az album a 8-asok szellemében készült. Ez lepett meg legkevésbé. 8 Szám 34:26 perc

White Resistance – White Rock ’N’ Roll Outlaws

White Resistance – White Rock ’N’ Roll Outlaws (2008)
Rengeteget hezitáltam, megvegyem-e a srácok második lemezét. Tehetséges zenekarnak tartom őket, és amit hallottam tőlük, az többé kevésbé meggyőzött arról, hogy érdemes odafigyelni rájuk. A borító sem utolsó (színes 20 oldalas, a dalszövegekkel), és a zenei rész (9 angol, 4 német nóta + 1 outro) sem tért le arról az útról, amin eddig haladt. Egyszóval minden rendben van vele. Egyetlen szálka (vagy inkább fatörzs) a szememben a 8-as track, ami egy Code 13 feldolgozás. A „Drink, Fuck & Fight”-ról van szó. Finoman szólva nem a Straight Edge követőinek táborát gyarapítom, de ez az „Igyál, Basszál, és Verekedj” szlogen véleményem szerint jobban illik egy c….. gengszter rap hordához, mint egy NS zenekarhoz. Számomra ez elég rendesen lerontja az összképet. Egyébként tényleg jó kis banda, akik kiemelkednek a német Rechtsrock mezőnyből. 14 Szám 50:51 perc

Blizzard – Hráz Proti Úpadku

Blizzard – Hráz Proti Úpadku (2006)
Ahogy egyre jobban feltérképeződik előttem a cseh színtér, az a kép kezd kialakulni bennem, miszerint nagyon tehetséges zenészek élnek arrafelé, akiket az Isten egy nem sokak által kedvelt anyanyelvvel áldott meg. A 8 oldalas booklet-ben egyébként angolul vannak a dalszövegek. Az lett volna jó, ha az egyetlen angol nóta szövege meg csehül . Most taglalt 2. albumuk az NSM88 Records eladási listájának élbolyában tanyázott. Nem véletlenül. A Buldok-hoz hasonló igényes hangszerelés, erőteljes muzsika jellemzi az egészet. A kemény muzsikához jól illik az énekes hangja, és az angol is jól fekszik neki. Remélem, nem tűntek el végleg, és hallok még felőlük. 11 Szám 41:16 perc

Terror Australis DVD

This Is B&H Australia
2008-ban az ausztrál B&H piacra dobott egy DVD-t, ami az ottani színteret hivatott bemutatni. Bevallom egy Fortress & Death’s Head lemezre számítottam, mert az ottani színtér akárhogy is nézzük, világviszonylatban nem jelentős. Amikor már kezemben tarthattam a filmet, kicsit átértékeltem magamban a dolgot, mert így összességében tényleg fel tudtak vonultatni egy filmre való anyagot az aussie RAC csapatokról. Vannak köztük természetesen élvonalbeli, kevéssé ismert, és a futottak még kategóriába sorolható formációk. A film egy profi bevezetővel indul (Fortress – Victory Or Valhalla). Ezután videó klipek, interjúk váltogatják egymást. Mivel ezek pár percnél nem hosszabbak, én is a felsorolásszerű leírást tartom a legjobbnak. Bail Up! (2 videó + interjú), Death’s Head (2 videó + interjú), Fortress (2 videó), Ultra Violence (2 videó + interjú), Blood Red Eagle (2 videó + interjú), Kilgore (1 videó + interjú), Ravenous (2 videó), Quick And The Dead (2 videó + interjú), Spatter Pattern (1 videó). Ezekhez még hozzájön a cronulla-i zavargás videója (ugyanaz, mint a European Skinhead Army 4-en), és egy stáblista a Skrewdriver „Blood & Honour”-jára. A kivitelezés Jesse (Death’s Head, Kilgore) és James munkáját dicséri, amit én is megdicsérhetek, mert tényleg nagyon profi lett. Sajnos a bandák közül sok olyan van, amit eddig nem ismertem, és a látottak/hallottak alapján nem is vágyom arra, hogy mélyebben beleássam magam a munkájukba. Ezt leszámítva meg vagyok elégedve a „Kriegsberichter ausztrál verziójával”. Azonban továbbra is türelmesen várom a magyart. 83 perc. Interaktív menü. Változó minőség.

Die Lunikoff Verschwörung – Heil Froh!

Die Lunikoff Verschwörung – Heil Froh! (2008)
Luni szabadulása után rögtön stúdióba vonult, hogy rögzítse legújabb lemezét. Az időközben felgyülemlett gondolatokból 11+1 dal született (a híden trekk az „Es Ist Nur Hass” kocsma verziója). Megint csak több hallgatás után tudtam a szívembe zárni a CD-t, de ez senkinek ne vegye el a kedvét tőle! Végül 5 nótát kifejezetten slágergyanúsnak találtam (élükön a „Guantanamo”-val), a többit meg sima Luni dalnak, ami azt jelenti, hogy ronggyá lehet hallgatni őket is. A 9 lapos (18 oldal) borító ezúttal különleges papírból készült. Megvan benne minden, ami kell. A dalszövegek mellett a szokásos Lunikoff köszöntő, valamint egy banda portré is (ne Boris Vallejo stílusában gondolkodjunk). Olyan, mint a cigaretta. Az első pár alkalommal nehezen emészthető, többszöri próbálkozás után azonban az ember csak nagyon nehezen tud szabadulni tőle. 12 Szám 39:04 perc

Freya – Fille De

Freya – Fille De (1999)
A gallok földjéről származó banda egyetlen lemeze, fogalmazzunk úgy, hogy semmi extrát nem tartalmaz. Zeneileg az úttörő francia bandákhoz áll közel. Különbség csak annyi, hogy a zenéhez egy nagyon kellemes női hang párosul (A hölgy egyébként a Frakass énekesének a felesége.). A 9 latin dal mellé felvettek egy Skrewdriver nótát is (Suddenly), ami angolul hangzik el, és mellékesen hatalmas, de nem lett volna rossz egy francia nyelvű verzió sem. Többször elhaladtam a kiadvány mellett, mivel azt hittem egy gyenge produkcióról van szó, annyira nem reklámozták (meg ez a fedőkép sem a legjobb). Eredetileg a francia nyelvtudásom fejlesztése céljából vásároltam, ami sajnos nem jött be, de a hallgatása legalább kellemes perceket szerzett. Alulértékelt korong. Nem mondom, hogy tökéletes, de azért többet érdemelt volna. (Színvonalas, 12 oldalas, szövegeket is tartalmazó booklet. Az egyetlen furcsaság, hogy a bretonok jelképét használták fel, akik körülbelül úgy vannak a franciákkal, mint a baszkok a spanyolokkal.) 10 Szám 43:45 perc

Bound For Glory – The Fight Goes On

Bound For Glory – The Fight Goes On (1994)
Az évek során egyáltalán nem kísértem figyelemmel a banda munkásságát. Annyit azonban tudok, hogy a metál rajongók körében legendásnak számítanak, és a TFGO minden idők legnagyobb példányszámban értékesített skinhead lemeze. Ez a státusz a letöltések miatt az Internet összeomlásáig 100%-ig biztonságban van. A 12 oldalas Resistance Record-os kiadványt Ian Stuart és Eric Banks (Ő a banda eredeti énekese volt. Egy sharp ölte meg.) emlékének ajánlották. Lehet, hogy furcsa, de a zenéről nem fogok írni. Annyira mérföldkőnek számít, hogy még kritizálni sem illik. 11 Szám 47:22 perc