Saw Cross Lanes - Awaken From A Sleepless Dream (2011)
Nem sokáig tanyázott nálam ez a korong. Amint egyik barátom hírét vette, hogy birtokába jutottam, rögtön szerét vette, hogy kölcsönkérje, aztán persze sokáig elfelejtse visszaadni. Lám-lám a hatecore (olvastam azt is, hogy a zenéjük úgynevezett „deathcore”, amivel sajnos úgy vagyok, mint az a szárnyas az ábécével) zene ilyen rosszat hoz ki egyes emberekből. Mondanom se kell, hogy az OPOS ismét profi körítést mellékelt a lemezhez. A kiadvány minden porcikájában a világ pusztulásának rémét hordozza magában. Japán horrorfilmekben láttam a borítóhoz hasonló képeket. Nem gyerekeknek való, ahogy a CD-n található zene sem.
Egy rövid intró után 9 régisulis hatecore/bm hatású alkotást hallhatunk (az egyik instrumentális, és valójában inkább a klasszikus zenéhez áll közelebb, mint a HC-hez). Van férfiének is, de főleg az énekes hölgy aktív. A leányzó stílusa, eléggé széles skálán mozog, de többnyire a BM bandákat idéző hörgés-károgás a jellemző. Különleges, és egyedülálló CD.
Végső soron változtatnom kell az álláspontomon. Továbbra is fenntartom, hogy ha lehet, ne ezt nyomjuk kisgyerekeknek elalvás előtt. De mégis inkább ezt, mint mondjuk dopeman „alkotásait”. Lehet, hogy félni fog a sötétben, de legalább nem megy lopni.
10 Szám 33:21 perc
2012. március 1., csütörtök
Paranoid – Beginn Der Revolution
Paranoid – Beginn Der Revolution (2010)
A németországi zenekar második lemeze minden tekintetben felülmúlja az elsőt. A 12 számos albumhoz 18 oldalas széthajtható szövegkönyv dukál. Csak a booklet, meg a dalok lettek jobbak. Egyébként minden maradt a régiben. Nem szeretném jobban analizálni. Számomra az utóbbi idők egyik legkellemesebb felfedezése volt a Paranoid. Az „Unfeeling” (COV) óta nem hallgattam ennyiszer végig egy lemezt.
12 Szám 41:36 perc
A németországi zenekar második lemeze minden tekintetben felülmúlja az elsőt. A 12 számos albumhoz 18 oldalas széthajtható szövegkönyv dukál. Csak a booklet, meg a dalok lettek jobbak. Egyébként minden maradt a régiben. Nem szeretném jobban analizálni. Számomra az utóbbi idők egyik legkellemesebb felfedezése volt a Paranoid. Az „Unfeeling” (COV) óta nem hallgattam ennyiszer végig egy lemezt.
12 Szám 41:36 perc
Bunker 84 – Kombat d’Hier Et De Demain
Edition 2008
A Legion 88 mellett a Bunker 84 volt a franciák RAC zászlóshajója a 80-as években. Ez a gyűjtemény újrakiadás, az első 2000-ben került forgalomba más köntösben. Az összes felvételt felrakták a két CD-re. Tehát van két albumunk (Notre Combat, Liberté), egy kislemezünk (Vieux Continent), egy ’85-ös demónk, plusz a francia „Debout” válogatásokról kimásolt dalok. A 12 oldalas CD füzetben csak 16 dalnak olvashatjuk a szövegét. Mind-mind francia nyelvű. Vieux Continent (Eredetileg ez volt a kedvencem, de mivel a kelet-európaiakat nem említik benne, kerestem egy újat.), Dure Realité, Jeunes Loups, és további klasszikusok. Valamelyik kétféle verzióban is hallható. Szép, tartalmas és nem utolsósorban pénztárcabarát kiadvány, mivel a rajongóknak 6 lemez helyett elég ezt az egyet (illetve kettőt) beszerezni.
18 Szám 55:03 perc + 17 Szám 56:49 perc
A Legion 88 mellett a Bunker 84 volt a franciák RAC zászlóshajója a 80-as években. Ez a gyűjtemény újrakiadás, az első 2000-ben került forgalomba más köntösben. Az összes felvételt felrakták a két CD-re. Tehát van két albumunk (Notre Combat, Liberté), egy kislemezünk (Vieux Continent), egy ’85-ös demónk, plusz a francia „Debout” válogatásokról kimásolt dalok. A 12 oldalas CD füzetben csak 16 dalnak olvashatjuk a szövegét. Mind-mind francia nyelvű. Vieux Continent (Eredetileg ez volt a kedvencem, de mivel a kelet-európaiakat nem említik benne, kerestem egy újat.), Dure Realité, Jeunes Loups, és további klasszikusok. Valamelyik kétféle verzióban is hallható. Szép, tartalmas és nem utolsósorban pénztárcabarát kiadvány, mivel a rajongóknak 6 lemez helyett elég ezt az egyet (illetve kettőt) beszerezni.
18 Szám 55:03 perc + 17 Szám 56:49 perc
Brutal Attack – Live In Budapest DVD
Sons Of Europe – 2010 – Budapest, Hungary
Nemzetközi kiadvány a Hammerfall Production-tól. Angol zenekar fellépése egy magyarországi koncertről a franciák gondozásában. A kiadó a digipack-os megoldás mellett döntött, ami egyesek szerint jó, mások nem szeretik. Engem ez nem igazán mozgat. Igényes, bár booklet nincs, csak pár fotó meg egy leírás (ami szerint bebörtönzött bajtársaknak megy az egész bevétel) a köszönetlistával.
A jelenleg is működő legrégibb RAC csapat a Brutal Attack ebben az évben ünnepelte 30 éves jubileumát. Ez mindenképpen tiszteletet érdemel, de a koncert szempontjából semmi jelentősége nincs. Visszatérő vendégek már nálunk, ami ma már szintén nem olyan nagy dolog (Ma már teljesen megszokott, hogy nagyobbnál-nagyobb „sztárok” teszik nálunk tiszteletüket. Bezzeg az én időmben... A mai fiatalok nem is tudják, anno a kilencvenes években milyen nagy szó volt egy ilyen volumenű zenekar vendégszereplése.). Nem szoktam koncertekre járni (Kb. 15 éve voltam utoljára, és valószínűleg csak a legközelebbi Skrewdriver-re fogok elmenni. ), ezért ügyelek mindig külön a hazai felvételekre. Tehát az elfogultság borítékolható.
Interaktív menüs film háttérzenével (This Land) nagyon jó minőségben (Megkockáztatom DVD minőség, de mivel a botfülem mellett a vakondéhoz hasonló látószerveim vannak, nem tenném rá a nyakam.). 16 saját slágert adnak elő (Healing Hands 2x) és egy Skrewdriver dalt. Nem vagyok egy nagy BA rajongó, így annak ellenére, hogy egy „best of”-szerű bulit nyomnak, azt terveztem, hogy csak a kedvenceimet hallgatom meg. Végül mégis végignéztem, és azt a megállapítást tettem, hogy öregember nem vénember. A régi koncertjeiket nem szerettem, mert sokszor nagyon derogált Ken illuminált állapota. Jó hangulatban akkor sem volt hiány, de itt ez most valahogy más. Látszik, hogy élvezik, amit csinálnak, és jól érzik magukat. A látogatók szintén. Akik között aztán megtalálható mindenféle náci(ó).
Szép eredmény a szervezőktől, hogy pár év alatt a világ egyik legnagyobb fesztiváljává tették a SOE-t. Mindenhol dicsérik őket a fellépő bandák, és még azt is el tudom képzelni, hogy nemsokára versengeni fognak a meghívásokért. Ugyanakkor egy kicsit szomorú is vagyok. Ha az NS „mozgalom” többi része is annyira profin működne, mint ez, akkor maximum abból lenne vita, melyik szervezettől vegyem át Európa vezetését.
70 perc. Interaktív menü. Kitűnő minőség.
Nemzetközi kiadvány a Hammerfall Production-tól. Angol zenekar fellépése egy magyarországi koncertről a franciák gondozásában. A kiadó a digipack-os megoldás mellett döntött, ami egyesek szerint jó, mások nem szeretik. Engem ez nem igazán mozgat. Igényes, bár booklet nincs, csak pár fotó meg egy leírás (ami szerint bebörtönzött bajtársaknak megy az egész bevétel) a köszönetlistával.
A jelenleg is működő legrégibb RAC csapat a Brutal Attack ebben az évben ünnepelte 30 éves jubileumát. Ez mindenképpen tiszteletet érdemel, de a koncert szempontjából semmi jelentősége nincs. Visszatérő vendégek már nálunk, ami ma már szintén nem olyan nagy dolog (Ma már teljesen megszokott, hogy nagyobbnál-nagyobb „sztárok” teszik nálunk tiszteletüket. Bezzeg az én időmben... A mai fiatalok nem is tudják, anno a kilencvenes években milyen nagy szó volt egy ilyen volumenű zenekar vendégszereplése.). Nem szoktam koncertekre járni (Kb. 15 éve voltam utoljára, és valószínűleg csak a legközelebbi Skrewdriver-re fogok elmenni. ), ezért ügyelek mindig külön a hazai felvételekre. Tehát az elfogultság borítékolható.
Interaktív menüs film háttérzenével (This Land) nagyon jó minőségben (Megkockáztatom DVD minőség, de mivel a botfülem mellett a vakondéhoz hasonló látószerveim vannak, nem tenném rá a nyakam.). 16 saját slágert adnak elő (Healing Hands 2x) és egy Skrewdriver dalt. Nem vagyok egy nagy BA rajongó, így annak ellenére, hogy egy „best of”-szerű bulit nyomnak, azt terveztem, hogy csak a kedvenceimet hallgatom meg. Végül mégis végignéztem, és azt a megállapítást tettem, hogy öregember nem vénember. A régi koncertjeiket nem szerettem, mert sokszor nagyon derogált Ken illuminált állapota. Jó hangulatban akkor sem volt hiány, de itt ez most valahogy más. Látszik, hogy élvezik, amit csinálnak, és jól érzik magukat. A látogatók szintén. Akik között aztán megtalálható mindenféle náci(ó).
Szép eredmény a szervezőktől, hogy pár év alatt a világ egyik legnagyobb fesztiváljává tették a SOE-t. Mindenhol dicsérik őket a fellépő bandák, és még azt is el tudom képzelni, hogy nemsokára versengeni fognak a meghívásokért. Ugyanakkor egy kicsit szomorú is vagyok. Ha az NS „mozgalom” többi része is annyira profin működne, mint ez, akkor maximum abból lenne vita, melyik szervezettől vegyem át Európa vezetését.
70 perc. Interaktív menü. Kitűnő minőség.
Die Lunikoff Verschwörung – Höllische Saat
Live In Mücka 27.11.2004
A Luni féle összeesküvés második megmozdulása egy 2004-es koncertfelvétel. Talán még sokan emlékeznek, hogy ennek a turnénak egyetlen külföldi célpontja Budapest volt. A banda népszerűségét jelzi, hogy még pár dakota is ellátogatott a neves eseményre. Az eredményt nem elemezném (Hasonló ahhoz, amikor is a Hammerfest-re tévedt be egy részeg mexikói. Máig sem értem, hogy sikerült bejutnia, mindenesetre az akkori képek tanúsága szerint néhány srácnak kellemes perceket okozott a fakultatív testmozgás).
A Mücká-ban rendezett bulin elhangzott dalokból 15 darabot tartottak kiadásra alkalmasnak. A legtöbb a debüt lemezről való, de 5 elhangzik a Landser korszakból is. A minőség élvezhető, a széthajtható 6 oldalas füzetecske színes, képekkel, minimális információ készlettel. A körítés tehát nem egy nagy szám, ám ez esetben ez nem is volt lényeges. Limitált példányszámú anyagról van szó, ami anno gyorsan el is fogyott. Ritka, de örömteli dolog, hogy egy kiadvány összes darabja a rajongók polcain pihen, nem pedig a forgalmazók raktáraiban porosodik.
15 Szám 55:23 perc
A Luni féle összeesküvés második megmozdulása egy 2004-es koncertfelvétel. Talán még sokan emlékeznek, hogy ennek a turnénak egyetlen külföldi célpontja Budapest volt. A banda népszerűségét jelzi, hogy még pár dakota is ellátogatott a neves eseményre. Az eredményt nem elemezném (Hasonló ahhoz, amikor is a Hammerfest-re tévedt be egy részeg mexikói. Máig sem értem, hogy sikerült bejutnia, mindenesetre az akkori képek tanúsága szerint néhány srácnak kellemes perceket okozott a fakultatív testmozgás).
A Mücká-ban rendezett bulin elhangzott dalokból 15 darabot tartottak kiadásra alkalmasnak. A legtöbb a debüt lemezről való, de 5 elhangzik a Landser korszakból is. A minőség élvezhető, a széthajtható 6 oldalas füzetecske színes, képekkel, minimális információ készlettel. A körítés tehát nem egy nagy szám, ám ez esetben ez nem is volt lényeges. Limitált példányszámú anyagról van szó, ami anno gyorsan el is fogyott. Ritka, de örömteli dolog, hogy egy kiadvány összes darabja a rajongók polcain pihen, nem pedig a forgalmazók raktáraiban porosodik.
15 Szám 55:23 perc
Mistreat – Never Forgive.. Never Forget
Mistreat – Never Forgive.. Never Forget (2005)
A negyedik Mistreat lemezt elég nehéz volt beszerezni. Sajnos a terjesztése elég rossz volt, ami mára sem változott. Nagyon ritka, és nagyon ott van. Az angol BH 33. számában azt olvastam róla, hogy a szövegek nem túl jók, de a zene kompenzálja ezt a hibát. Csak azért sem fogok egyetérteni velük. A szövegek igenis jók (Valószínűleg a nyelvtannal lehettek elégedetlenek vagy a nagyon egyszerű szóhasználattal). Könnyen érthetőek (felhívnám a figyelmet a „Born To Be Wild” feldolgozásra), nem kell hozzá még egy középfokú szint sem. A három finn nyelvű dalra természetesen ez nem áll. Minden Mistreat rajongónak be kéne szereznie, de mint már említettem ez nem lesz könnyű. Majdnem annyi türelem kell hozzá, mint kivárni a következőt.
13 Szám 44:40 perc
A negyedik Mistreat lemezt elég nehéz volt beszerezni. Sajnos a terjesztése elég rossz volt, ami mára sem változott. Nagyon ritka, és nagyon ott van. Az angol BH 33. számában azt olvastam róla, hogy a szövegek nem túl jók, de a zene kompenzálja ezt a hibát. Csak azért sem fogok egyetérteni velük. A szövegek igenis jók (Valószínűleg a nyelvtannal lehettek elégedetlenek vagy a nagyon egyszerű szóhasználattal). Könnyen érthetőek (felhívnám a figyelmet a „Born To Be Wild” feldolgozásra), nem kell hozzá még egy középfokú szint sem. A három finn nyelvű dalra természetesen ez nem áll. Minden Mistreat rajongónak be kéne szereznie, de mint már említettem ez nem lesz könnyű. Majdnem annyi türelem kell hozzá, mint kivárni a következőt.
13 Szám 44:40 perc
Front Towards Enemy - Io Non Ci Sto!
Front Towards Enemy - Io Non Ci Sto! (1996)
Először az NS Front második számában (’98 Június) láttam pár képet az olaszokról. Az igen marcona kinézetű csapatról finoman szólva nem a „latin lávörsz” ugrott be elsőként. Már a névválasztás világosan jelzi, hogy nem egy Adriano Celentano project-ről van szó (Az „FTE”-t legtöbbször amerikai filmekben láthatjuk, amikor az egyszemélyes hadseregek ilyen feliratú aknákat dugdosnak a földbe, amiknek segítségével aztán rendesen ritkítják a „szabadság ellenségeit”).
A Tuono gondoskodott ugyan a szövegek elhelyezéséről a bookletben, de erre az időszakra (is) jellemzően minden nóta olaszul hangzik el, így ebben az irányban nem tudok információkkal szolgálni. Ami meglehetősen szokatlan, hogy a zenei rész leginkább metálként definiálható. A frontember ennek megfelelően éneklés mellett károg, és hörög is. A ’90-es években ez a stílus igazi kuriózum volt az olaszoknál. Ma már nem annyira. Elsősorban öreg rókáknak dobogtatja meg a szívét ez az igen ritka (állítólag van/lesz újrakiadás), és sajnos nagyon rövidre sikeredett lemez.
9 Szám 22:09 perc
Először az NS Front második számában (’98 Június) láttam pár képet az olaszokról. Az igen marcona kinézetű csapatról finoman szólva nem a „latin lávörsz” ugrott be elsőként. Már a névválasztás világosan jelzi, hogy nem egy Adriano Celentano project-ről van szó (Az „FTE”-t legtöbbször amerikai filmekben láthatjuk, amikor az egyszemélyes hadseregek ilyen feliratú aknákat dugdosnak a földbe, amiknek segítségével aztán rendesen ritkítják a „szabadság ellenségeit”).
A Tuono gondoskodott ugyan a szövegek elhelyezéséről a bookletben, de erre az időszakra (is) jellemzően minden nóta olaszul hangzik el, így ebben az irányban nem tudok információkkal szolgálni. Ami meglehetősen szokatlan, hogy a zenei rész leginkább metálként definiálható. A frontember ennek megfelelően éneklés mellett károg, és hörög is. A ’90-es években ez a stílus igazi kuriózum volt az olaszoknál. Ma már nem annyira. Elsősorban öreg rókáknak dobogtatja meg a szívét ez az igen ritka (állítólag van/lesz újrakiadás), és sajnos nagyon rövidre sikeredett lemez.
9 Szám 22:09 perc
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)