2017. június 1., csütörtök
Steelcap – Bullet To The Head
Steelcap – Bullet To The Head (1999)
Amcsi banda az ezredforduló környékén. Vajon milyen lehet? Szókimondó? Kemény muzsikával? Egy „ízléses” booklettel, amiben a horogkereszteket hullák társaságában találjuk? Igen, igen, és még egyszer igen. A Steelcap nem volt annyira ismert, bár a jelek szerint megvolt benne a potenciál, ami sok amerikai csapatot népszerűvé tett abban az időben. Azért mondjuk sajnálni sem kell a fiúkat. Egyetlen lemezük a Final Stand jóvoltából egy újrakiadást is megélt. Eredetileg a Tri State-nél voltak, akik leginkább a hatecore lemezeikről voltak híresek, de gondoztak más stílusú kiadványokat is, amire az egyik legjobb példa a „Bullet To The Head”. Ez inkább RAC jenki stílusban természetesen jó nagy adag gyűlőlettel fűszerezve. Az irányzat szerelmesei valószínűleg boot party-kat rendeztek a megjelenés örömére. Nekem anno elég volt a tudat, hogy ezúttal is kifogtam egy jó kis lemezt.
13 Szám 30:25 perc
English Rose – You Know Our Name
English Rose – You Know Our Name (1997)
Húú, de jó régen volt már, mikor besétáltam a Rockworld-be, aztán nem sokkal később már otthon hallgattam az angolok számomra legkedvesebb lemezét. A 3. English Rose soralbum 15 dalt tartalmaz közel egy órában, egy 4 oldalas booklettel, amiben rövid biográfiát, és fényképeket találunk. A saját nóták mellett feldolgozásokat is feljátszottak, de a produkció ezek nélkül sem lenne rossz. Valamivel változatosabbnak hat, mint az átlagos brit RAC, de erre nem vennék mérget. Elfogult vagyok ezzel az anyaggal kapcsolatban. Soha nem volt kedvenc, nem is hallgattam túl sokat, de mégis valahogy nem tudok róla rosszat írni. Azt hiszem, ez már az öregség jele…
15 Szám 50:47 perc
Valhöll – RAC ’N’ Roll
Valhöll – RAC ’N’ Roll (2011)
A németeknél népszerűnek mondható formáció híre hozzám elég sokára jutott el. A sikerük titka egyértelműen az, ami a Landser-t is naggyá tette. Mókás, ugyanakkor húzós szövegek, fülbemászó dallamok. A Luni által meghonosított ökörködések sem hiányoznak. Aki szereti, vagy érdeklődik a német RAC iránt, az semmiképpen nem fog csalódni, ha beruház a Valhöll lemezére. Hamisítatlan germán muzsikát fog kapni, ami nem csak megnevezésében német. Ütős lemez.
10 Szám 44:44 perc
Hais & Fiers / Choc Frontal
Hais & Fiers / Choc Frontal (2007)
A „Dél Francia Összefogás” jegyében létrejött osztott lemez kellemes meglepetést okozott. Mindkét csapat az újabbak közé tartozik, de old school RAC-ot játszanak, aminek hatására az olyan nagyokra hajaznak, mint a Skinkorps, vagy a Bunker 84. Az egytucat nótán testvériesen megosztoznak (ami itt fele-felét jelent), így a lemez végére biztosan el tudtam dönteni, melyik banda tetszett jobban. Nagy különbség ugyan nincs, de míg az egyik csapat „csak” jó, a másiknak rögtön rákerestem a lemezeire az interneten. Hogy melyik-melyik, az maradjon az én titkom, legyen elég annyi, hogy egy ajánlott split-et sikerült összehozni, és ennek én személy szerint nagyon örülök. 16 oldalas booklet.
12 Szám 44:40 perc
Pro Patria – Svensk Makt
Pro Patria – Svensk Makt (1994)
A Pluton Svea elődje ma már legendásnak számít. Egyetlen elérhető lemezük rövid, egyszerű rockdalokat vonultat fel. Dallamos, fogyasztható, de mai szemmel nézve, nem egy kimagasló alkotás. Volt hova fejlődni, amit aztán a svédek a Pluton Svea-val meg is tettek, de a kultuszt nem lehet vitatni. Nem hiszem, hogy az újoncok közül sokan felkapnák rá a fejüket, de az öreg rókák biztos jobban értékelik. A 4 oldalas „booklet” a muzsikához hasonlóan végtelenül puritán, így, ha valaki többet akar tudni erről a csapatról, annak máshol kell infók után kutatnia.
10 Szám 20:55 perc
Plunder & Pillage – Desolate
Plunder & Pillage – Desolate (2000)
A P&P a Bound for Glory-ból ismert Big Ed projectje volt az ezredforduló környékén. Ennek megfelelően a metál a legjobb besorolás. A „Desolate” már a második albumuk volt. Nekem úgy hangzik az egész, mintha a BfG-t hallgatnám, de Joel helyett egy másik énekessel. Őszintén szólva nem ez az egyetlen ok, amiért kevésbé tetszik. Egész egyszerűen nem olyan jó az anyag, mint egy BfG soralbum. Ennek ellenére ütős kis album, és méltán népszerű, de messze nem olyan keresett, mint az anyazenekar kiadványai. 8 oldalas, átlagos szövegkönyv.
12 Szám 33:06 perc
Buldok – Blood And Soil
Buldok – Blood And Soil (1999)
Kedvenc cseh zenekarom a „Blood & Soil”-al sem hibázott. Körülbelül ugyanazt kapjuk, mint a „Fire & Ice” lemezen. Monumentális alkotás angol nyelvű szövegekkel, hihetetlen igényes muzsikával. Egyszerűen fantasztikus. Olyan az egész, mintha egy teljesen profi csapatot hallgatnánk, akiknek helyén van az értékrendje. A kelta, viking témák is maradtak, úgy látszik ez a mániájuk volt a srácoknak. Nem sok mindent lehet még elmondani. Teljesen felesleges tovább dicsérnem őket. A korong önmagáért beszél. Az egyetlen, ami átlagos, az a 8 oldalas, meglehetősen egyszerű booklet.
12 Szám 69:58 perc
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)