Skrewdriver – Live In Cottbus, Germany 1991 DVD

Radikahl & Störkraft & Tonstörung & Skrewdriver

Egy nagyon híres Skrewdriver fellépést örökítettek meg a német bajtársak. Hasonlóan a „Waterloo”-hoz nem maga a koncert, inkább annak előzményei miatt került fókuszba az esemény. Aki akar, nézzen utána nyugodtan, de itt legyen elég annyi, hogy a Skrewdriver zenészeit sittre vágták, és Ian-t a Störkraft/Radikahl zenészei kísérték. Pár perces bemelegítés után a Radikahl csap bele a húrokba, akikre nem voltam kíváncsi (Annak ellenére, hogy az „Ungarn, nein danke” című opuszt a legtöbb kalózlemezen felcserélték „Hunger, nein danke”-val. Az újrakiadásokon persze még mindig a német-magyar barátság „legnagyobb himnusza” szerepel. Ezeket a kalózlemezeket egyébként a németországi feketepiacokon vietnámiak árulják, akiknek még így is megérheti a dolog, mert amint a polizei eltűnik a lefoglalt CD-kkel, azonnal újratöltik a készleteket. Azt, hogy ezek után az ázsiaiakat megvádolják-e szélsőjobboldali terrorizmussal, netán holo tagadással, őszintén szólva, nem tartom valószínűnek. A meglehetősen abszurd helyzetből azért két dolog elég jól leszűrődik. Egyrészt az, hogy a tiltások ellenére nagyon nagy a kereslet a tiltott muzsikára, a másik, hogy ebben a szélmalomharcban a brd csak vesztes lehet. Arról persze, hogy a német állampolgároknak ez mennyibe kerül, arról nem szól a fáma. Nálunk is inkább egy vak könyvkiadóra küldik rá az apparátust, miközben Kelet-Magyarországra lassan indiai útlevél kell.). Az 51. percnél már a Störkraft buzdítja a kopaszokat, akik ezúttal négyes fogatként álltak színpadra. A már jól bevált szettel készültek, de minek változtatnának, ha eddig mindig bejött. Most is nagyon jól sült el, és a rajongók végig együtténekelték velük a dalokat. A „Kraft Für Deutschland” alatt pedig megint frenetikus volt a hangulat, ami alapján arra következtettem, hogy Ian-t sem fogják lefütyülni a színpadról. A 84. percnél feltűnik ugyan a Tonstörung felirat, az ő megjelenésükre azonban várni kell, hiszen a Störkraftos fiúk még javában húzzák a talpalávalót. A Tonstörung kb. 5 percet ha zenél. Mivel nem sokkal a kezdésük után azon vettem észre magam (105. perc környéke), hogy megint a Störkraftos srácok muzsikálnak, de most már Ian vette kézbe a mikrofont. Az rögtön látszik, hogy Ian elég morcos, amit mondjuk meg tudok érteni, de egy profi zenész félre tudja tenni az érzelmeit. Már amennyire. Röviden azért elmondja, mi is történt, és miért nem lehetnek vele a többiek. Kicsit lehet ugyan érezni a feszültséget, de szerencsére ez azért nem teszi tönkre a hangulatot. Itt kerül sor a „Free My Band” előadására is, ami szintén egy darabka történelemnek mondható. Egyszóval ez sem egy rossz filmecske. Rengeteg ember, profi előadások, fergeteges hangulat. Csak ami egy németországi Skrewdriver koncerten már megszokott. Ez vár a kedves vásárlóra, ha beruház erre az anyagra. 147 perc. Interaktív menü, rossz VHS minőség.