Sok év, kevés album. A NW esetében győzött a minőség a mennyiség felett. Utolsó lemezükkel méltó módon búcsúztatták (állítólag immáron véglegesen) a mögöttük álló éveket, és persze a rajongókat. A fiúktól már megszokhattuk, hogy a „töltelékszámok”-ra is nagy figyelmet fordítanak, amit most is remekül oldottak meg, így az album slágerének kikiáltott „Wir” kopottra hallgatása után sem fogunk unatkozni. A V&V (12 oldalas szövegkönyv) az elejétől a végéig változatos, és izgalmas. Professzionális kiadvány, ami nem lehet hattyúdal. Egy ilyen kaliberű zenekar egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy feloszlik. Bocs fiúk, de folytatnotok kell. Halljátok !!???
10 Szám 37:03 perc
2014. július 1., kedd
Noie Werte – Verraten & Verzockt
Noie Werte – Verraten & Verzockt (2010)
Sok év, kevés album. A NW esetében győzött a minőség a mennyiség felett. Utolsó lemezükkel méltó módon búcsúztatták (állítólag immáron véglegesen) a mögöttük álló éveket, és persze a rajongókat. A fiúktól már megszokhattuk, hogy a „töltelékszámok”-ra is nagy figyelmet fordítanak, amit most is remekül oldottak meg, így az album slágerének kikiáltott „Wir” kopottra hallgatása után sem fogunk unatkozni. A V&V (12 oldalas szövegkönyv) az elejétől a végéig változatos, és izgalmas. Professzionális kiadvány, ami nem lehet hattyúdal. Egy ilyen kaliberű zenekar egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy feloszlik. Bocs fiúk, de folytatnotok kell. Halljátok !!???
10 Szám 37:03 perc
Sok év, kevés album. A NW esetében győzött a minőség a mennyiség felett. Utolsó lemezükkel méltó módon búcsúztatták (állítólag immáron véglegesen) a mögöttük álló éveket, és persze a rajongókat. A fiúktól már megszokhattuk, hogy a „töltelékszámok”-ra is nagy figyelmet fordítanak, amit most is remekül oldottak meg, így az album slágerének kikiáltott „Wir” kopottra hallgatása után sem fogunk unatkozni. A V&V (12 oldalas szövegkönyv) az elejétől a végéig változatos, és izgalmas. Professzionális kiadvány, ami nem lehet hattyúdal. Egy ilyen kaliberű zenekar egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy feloszlik. Bocs fiúk, de folytatnotok kell. Halljátok !!???
10 Szám 37:03 perc
RAC ’N’ Roll Teufel – Ehrbare Menschen In Ehrloser Zeit
RAC ’N’ Roll Teufel – Ehrbare Menschen In Ehrloser Zeit (2012)
Ha nem tetszett volna a bemutatkozó anyaguk, valószínűleg akkor is beruháztam volna erre a lemezre. Mivel az emberek általában ugye kíváncsiak. Főleg akkor, ha róluk van szó. Az album címe pedig egyértelműen rám (is) utal, tehát nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy ne hallgassam meg, hogy a germánok egyik németországi csapata miként méltatja kimagasló érdemeimet. Teszik ezt mellékesen kedvemre valóan, azaz dallamokkal fűszerezett muzsika formájában. Ha azt mondanám, hogy ez jobb, mint a debütáló lemez, akkor abba valamilyen mértékben benne lenne az is, hogy az ember általában hasonló szintű produkciók kapcsán hajlamosabb előnyben részesíteni az újat, a régi, unalomig hallgatottal szemben. Tény viszont, hogy a kedvemre való megmozdulások mellett most nem találtam egy olyan zenei kakukktojást sem, aminek hatására ütemesen vertem volna a fejem a falba. Gyenge láncszem hiányában pedig csak dicsérni tudom őket. Azonban szorult belém annyi szerénység, hogy másokat is hagyjak szóhoz jutni. Tehát további szócséplés helyett inkább újra meghallgatom a fiúk véleményét arról, milyen is vagyok én, és milyen az a kor, amiben kénytelen vagyok élni. (12 oldalas szövegkönyv)
11 Szám 40:39 perc
Ha nem tetszett volna a bemutatkozó anyaguk, valószínűleg akkor is beruháztam volna erre a lemezre. Mivel az emberek általában ugye kíváncsiak. Főleg akkor, ha róluk van szó. Az album címe pedig egyértelműen rám (is) utal, tehát nem engedhettem meg magamnak azt a luxust, hogy ne hallgassam meg, hogy a germánok egyik németországi csapata miként méltatja kimagasló érdemeimet. Teszik ezt mellékesen kedvemre valóan, azaz dallamokkal fűszerezett muzsika formájában. Ha azt mondanám, hogy ez jobb, mint a debütáló lemez, akkor abba valamilyen mértékben benne lenne az is, hogy az ember általában hasonló szintű produkciók kapcsán hajlamosabb előnyben részesíteni az újat, a régi, unalomig hallgatottal szemben. Tény viszont, hogy a kedvemre való megmozdulások mellett most nem találtam egy olyan zenei kakukktojást sem, aminek hatására ütemesen vertem volna a fejem a falba. Gyenge láncszem hiányában pedig csak dicsérni tudom őket. Azonban szorult belém annyi szerénység, hogy másokat is hagyjak szóhoz jutni. Tehát további szócséplés helyett inkább újra meghallgatom a fiúk véleményét arról, milyen is vagyok én, és milyen az a kor, amiben kénytelen vagyok élni. (12 oldalas szövegkönyv)
11 Szám 40:39 perc
Hallgard – Dem Alten Verbunden
Hallgard – Dem Alten Verbunden (2012)
Elég unalmas újra, és újra elmondani, hogy igényes az OPOS-os borító, de az a nagy büdös helyzet, hogy a polcomon rengeteg olyan stílusú kiadvány szerepel tőlük, amiknek egyébként a közelébe se mentem volna. A Hallgard-féle metál azért közelebb áll hozzám, de a megvételre azért a külső megint rásegített (12 oldalas szövegkönyv). A frontember hangja hasonlóságot mutat a mostanság egyre népszerűbb Gigi prezentálta vonallal, a lemez csúcsa nekem mégis az a rész volt, amikor tényleg használta a hangját, azaz énekelt. Ez sajnos nem tartott sokáig, de azért még így is elégedett vagyok. Remélem a következő anyagon is hasonló szinten fognak prédikálni, mert akkor arra is vevő leszek.
12 Szám 38:53 perc
Elég unalmas újra, és újra elmondani, hogy igényes az OPOS-os borító, de az a nagy büdös helyzet, hogy a polcomon rengeteg olyan stílusú kiadvány szerepel tőlük, amiknek egyébként a közelébe se mentem volna. A Hallgard-féle metál azért közelebb áll hozzám, de a megvételre azért a külső megint rásegített (12 oldalas szövegkönyv). A frontember hangja hasonlóságot mutat a mostanság egyre népszerűbb Gigi prezentálta vonallal, a lemez csúcsa nekem mégis az a rész volt, amikor tényleg használta a hangját, azaz énekelt. Ez sajnos nem tartott sokáig, de azért még így is elégedett vagyok. Remélem a következő anyagon is hasonló szinten fognak prédikálni, mert akkor arra is vevő leszek.
12 Szám 38:53 perc
Avalon – Through The Chosen Eye DVD
Avalon – Through The Chosen Eye
Avalon, Avalon, Avalon. Ez a zenekar nekem lassan olyan, mint a bikának a vörös posztó. Persze a vörös színnek, meg a posztónak önmagában semmi köze a bika viselkedéséhez. Állítólag az állat a mozgásra indul be, nem a színre, vagy magára a tárgyra. Nekem sem magával a zenekarral van bajom, hanem… De inkább kezdem az elején. A Rage Records nagyon igényesen állította össze ezt a kiadványt. Szép booklet, kitűnő minőség, stb. 1 videóklipp (Take You To Hell), és 9 koncertfelvétel (England Is My Rose, Don’t Blame Us, This Land Is Ours!, Ian Stuart Donaldson, One People, Break The Chains, I Am A National Socialist, Hail Victory, Excalibur). Ezek közé ékelődnek beszélgetős részek, amikben a tagok mesélnek, beszélnek az elmúlt évekről, megismertetnek minket a világról kialakult képükről. A felvételek végig élvezhetőek, az egyetlen bajom az úgynevezett videóklippel volt. Nem rossz, és értem is, hogy mit akartak a srácok, de Graham-nak van néhány eléggé nevetséges megmozdulása benne. Valahogy mindig azt érzem, hogy a legjobban felépített alkotást is képesek szétrombolni egy-két hülyeséggel. Ezért ha megjelenik egy Avalon kiadvány, önkéntelenül sem a slágereket keresem már rajtuk, hanem azt a megmozdulást, aminek hatására kifutok a világból. Ezért vagyok én egy ilyen matador-bika kapcsolatban a bandával, és legtöbbször még azelőtt elszaladok (magyarán elkerülöm a kiadványukat), mielőtt elkezdenék rázni nekem a posztót. Szerencsére a videóklipp által keltett negatív inger a szűk egy óra végére szép lassan eltűnt, és a banda egyre szimpatikusabb lett. Sőt néha még úgy is éreztem, mintha egy hullámhosszon lennénk. A „Break The Chains” és az „I Am A National Socialist” közé beszúrt rövid vélemény Graham részéről erősített meg megváltozhatatlanul abban, hogy az ajánlott kategóriába soroljam a DVD-t. Annak ellenére, hogy továbbra sem sorolom őket a kedvenceim közé, annak ellenére, hogy még mindig az az érzésem, hogy többre is képesek lennének, és így tovább. De egy zenekart nem csak a zenéje miatt lehet szeretni, hanem például a hozzáállása miatt is, és ezen a téren szerintem az Avalon-nal nincsenek gondok.
49 perc. Menü, profi kivitelezés, és csúcsminőség.
Avalon, Avalon, Avalon. Ez a zenekar nekem lassan olyan, mint a bikának a vörös posztó. Persze a vörös színnek, meg a posztónak önmagában semmi köze a bika viselkedéséhez. Állítólag az állat a mozgásra indul be, nem a színre, vagy magára a tárgyra. Nekem sem magával a zenekarral van bajom, hanem… De inkább kezdem az elején. A Rage Records nagyon igényesen állította össze ezt a kiadványt. Szép booklet, kitűnő minőség, stb. 1 videóklipp (Take You To Hell), és 9 koncertfelvétel (England Is My Rose, Don’t Blame Us, This Land Is Ours!, Ian Stuart Donaldson, One People, Break The Chains, I Am A National Socialist, Hail Victory, Excalibur). Ezek közé ékelődnek beszélgetős részek, amikben a tagok mesélnek, beszélnek az elmúlt évekről, megismertetnek minket a világról kialakult képükről. A felvételek végig élvezhetőek, az egyetlen bajom az úgynevezett videóklippel volt. Nem rossz, és értem is, hogy mit akartak a srácok, de Graham-nak van néhány eléggé nevetséges megmozdulása benne. Valahogy mindig azt érzem, hogy a legjobban felépített alkotást is képesek szétrombolni egy-két hülyeséggel. Ezért ha megjelenik egy Avalon kiadvány, önkéntelenül sem a slágereket keresem már rajtuk, hanem azt a megmozdulást, aminek hatására kifutok a világból. Ezért vagyok én egy ilyen matador-bika kapcsolatban a bandával, és legtöbbször még azelőtt elszaladok (magyarán elkerülöm a kiadványukat), mielőtt elkezdenék rázni nekem a posztót. Szerencsére a videóklipp által keltett negatív inger a szűk egy óra végére szép lassan eltűnt, és a banda egyre szimpatikusabb lett. Sőt néha még úgy is éreztem, mintha egy hullámhosszon lennénk. A „Break The Chains” és az „I Am A National Socialist” közé beszúrt rövid vélemény Graham részéről erősített meg megváltozhatatlanul abban, hogy az ajánlott kategóriába soroljam a DVD-t. Annak ellenére, hogy továbbra sem sorolom őket a kedvenceim közé, annak ellenére, hogy még mindig az az érzésem, hogy többre is képesek lennének, és így tovább. De egy zenekart nem csak a zenéje miatt lehet szeretni, hanem például a hozzáállása miatt is, és ezen a téren szerintem az Avalon-nal nincsenek gondok.
49 perc. Menü, profi kivitelezés, és csúcsminőség.
Saw Cross Lanes – Ewigreich
Saw Cross Lanes – Ewigreich (2012)
A SCL egy intróval, és kilenc szerzeménnyel tért vissza. Az „Ewigreich”-re nem kellett sokat várni, így örülhetnek a rajongók. Ami viszont szomorúságra adhat okot, hogy az „énekes” hölgy ez alkalommal nem hallható a lemezen. A megmaradt tagok azért hörögnek-morognak rendesen, hogy kitöltsék az űrt, és megtöltsék a korongot. A 12 oldalas booklet alapján még mindig a világvégét várjuk, úgyhogy zenehallgatás közben vizuálisan is elborulhatunk. A deathcore megmaradt, de nekem elsősorban az „ének” miatt olyan érzésem van, mintha egy dallamosabb black metál albumot elemezgetnék. Ami nagyon tetszik, az az ének váltogatása, és a zenei váltások, belassulások. Kedvencem az „Ewigreich”, és az „Imperium Der Einsamkeit”. Korrekt produkció.
10 Szám 32:01 perc
A SCL egy intróval, és kilenc szerzeménnyel tért vissza. Az „Ewigreich”-re nem kellett sokat várni, így örülhetnek a rajongók. Ami viszont szomorúságra adhat okot, hogy az „énekes” hölgy ez alkalommal nem hallható a lemezen. A megmaradt tagok azért hörögnek-morognak rendesen, hogy kitöltsék az űrt, és megtöltsék a korongot. A 12 oldalas booklet alapján még mindig a világvégét várjuk, úgyhogy zenehallgatás közben vizuálisan is elborulhatunk. A deathcore megmaradt, de nekem elsősorban az „ének” miatt olyan érzésem van, mintha egy dallamosabb black metál albumot elemezgetnék. Ami nagyon tetszik, az az ének váltogatása, és a zenei váltások, belassulások. Kedvencem az „Ewigreich”, és az „Imperium Der Einsamkeit”. Korrekt produkció.
10 Szám 32:01 perc
Honor - 20 Lat Pod Sztandarem Orla
20 Years Under Ancient Eagle 1989-2009 (2009)
Úgy látszik nincs nagy szerencsém a dupla lemezekkel. Kevés híján ezt a tokot is sikerült darabokra törnöm. Szerencsére a lényeg épségben megúszta. A két diszk tartalmazza a legendás Honor zenekar összes ismert slágerét. Majdnem két órán keresztül tanulmányozhatjuk a lengyel nyelv szépségeit (csak 2 angol nóta), és tesztelhetjük a csapat tehetségét. Engem a rendkívül kimerítő előadás ismét meggyőzött arról, hogy a kelet-európai muzsikusok legalább annyira otthon vannak az igényes zenében, mint a többi náci trubadúr. A kiadvány egyetlen szépséghibája a meglehetősen egyszerű 8 oldalas borító (4 dalszöveggel). Ettől eltekintve gyűjteményem egyik legjobban megbecsült darabja ez a „best of”.
14 Szám 55:00 perc + 14 Szám 59:22 perc
Úgy látszik nincs nagy szerencsém a dupla lemezekkel. Kevés híján ezt a tokot is sikerült darabokra törnöm. Szerencsére a lényeg épségben megúszta. A két diszk tartalmazza a legendás Honor zenekar összes ismert slágerét. Majdnem két órán keresztül tanulmányozhatjuk a lengyel nyelv szépségeit (csak 2 angol nóta), és tesztelhetjük a csapat tehetségét. Engem a rendkívül kimerítő előadás ismét meggyőzött arról, hogy a kelet-európai muzsikusok legalább annyira otthon vannak az igényes zenében, mint a többi náci trubadúr. A kiadvány egyetlen szépséghibája a meglehetősen egyszerű 8 oldalas borító (4 dalszöveggel). Ettől eltekintve gyűjteményem egyik legjobban megbecsült darabja ez a „best of”.
14 Szám 55:00 perc + 14 Szám 59:22 perc
Gigi In Musica
25 Jahre / Fette Beute (2011)
Saccara, Stahlgewitter, Die Braunen Stadtmusikanten. Azt hiszem ezek voltak eddig Gigi legfontosabb állomásai a zenei színtéren. Én legjobban a DBS munkáit szeretem. Ezek közül a harmadik albumon található „Dönner Killer” című nóta miatt áll a bál a megszállt Németországban (infó: ns-revolution-hc.blogspot.hu). Faji uszítás címén próbálják elkaszálni az énekest, és börtönbe juttatni (A nótát egyébként letiltották a jewtube-ról is, ami azért „meglepő”, mert attól, hogy Németországban betiltották, más országokban még legálisan lehet terjeszteni.). Ha valaki esetleg nem tudná, mi az a börtön, annak elmondanám, hogy a börtön az az intézmény, ahová az „üldözöttek” járnak pihenni közpénzen két bűncselekmény elkövetése közt. A negyedszázados évfordulót a hisztériázás közepette Gigi mégis megünnepelte egy 19 számos CD-vel. Nehéz lenne kedvencet választanom, mert már első hallásra több olyat találtam, amit a közeljövőben rendszeresen fogok hallgatni. Mindegyik dal német nyelven szólal meg. Aki tud németül, és elszeretne merülni a szövegekben, fellapozhatja a 20 oldalas füzetet. Mivel szerény személyem nem, én csak a színes képeket élvezhetem. Ezeken a festményeken különböző korok muzsikusait láthatjuk, akik nem hinném, hogy annyira élveznék a Gigi-féle zenét, mint én, de valószínűleg ha hallanák sem csapnának olyan patáliát miatta, mint a jelenlegi „német” vezetés. Remélem nem lesz több éves alkotói szabadság, és nem csak azért, mert nyugodt szívvel adok öt csillagot a kiadványnak.
19 Szám 60:43 perc
Saccara, Stahlgewitter, Die Braunen Stadtmusikanten. Azt hiszem ezek voltak eddig Gigi legfontosabb állomásai a zenei színtéren. Én legjobban a DBS munkáit szeretem. Ezek közül a harmadik albumon található „Dönner Killer” című nóta miatt áll a bál a megszállt Németországban (infó: ns-revolution-hc.blogspot.hu). Faji uszítás címén próbálják elkaszálni az énekest, és börtönbe juttatni (A nótát egyébként letiltották a jewtube-ról is, ami azért „meglepő”, mert attól, hogy Németországban betiltották, más országokban még legálisan lehet terjeszteni.). Ha valaki esetleg nem tudná, mi az a börtön, annak elmondanám, hogy a börtön az az intézmény, ahová az „üldözöttek” járnak pihenni közpénzen két bűncselekmény elkövetése közt. A negyedszázados évfordulót a hisztériázás közepette Gigi mégis megünnepelte egy 19 számos CD-vel. Nehéz lenne kedvencet választanom, mert már első hallásra több olyat találtam, amit a közeljövőben rendszeresen fogok hallgatni. Mindegyik dal német nyelven szólal meg. Aki tud németül, és elszeretne merülni a szövegekben, fellapozhatja a 20 oldalas füzetet. Mivel szerény személyem nem, én csak a színes képeket élvezhetem. Ezeken a festményeken különböző korok muzsikusait láthatjuk, akik nem hinném, hogy annyira élveznék a Gigi-féle zenét, mint én, de valószínűleg ha hallanák sem csapnának olyan patáliát miatta, mint a jelenlegi „német” vezetés. Remélem nem lesz több éves alkotói szabadság, és nem csak azért, mert nyugodt szívvel adok öt csillagot a kiadványnak.
19 Szám 60:43 perc
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
