’11-ben az új album mellett egy mini CD-t is piacra dobtak a németek. A „Blood River” (8 oldalas booklet) a búr AWB előtt tiszteleg, és a 2010-ben elhunyt AWB vezérnek; Eugene Terre Blanche-nak (Ő volt az AWB vezetője, és saját fekete munkásai gyilkolták meg brutálisan, álmában. Őszintén kívánom, hogy nyugodjék békében, és nem akarom megsérteni az emlékét, de azért valami nagyon nem fér a fejembe. Egy világszerte ismert feketeellenes vezető miért alkalmaz fekete munkásokat a farmján? Oké, kell a munkaerő. De akkor építs egy erődöt, amibe bezárkózhatsz éjszakára! Azt meg nem hiszem el, hogy egy búr nem tudja, mire számítson a dél-afrikai színesektől, pláne úgy, hogy nyíltan ellenük agitál. Könyörgöm, ’94 óta irtanak titeket, de a legtöbb búr még mindig inkább megdöglik, de nem végez kétkezi munkát. Ha én mozdonyszőkéket alkalmazok, akkor pofátlanság arról sírdogálnom, hogy még a széket is kilopták a seggem alól. Még egyszer; nem az úriember emlékét akarom megsérteni, csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy ha valaki a tűzzel játszik, ne lepődjön meg, ha megégeti magát.) állít emléket. Ha nem lenne ez az apropó, elég morcos lennék, mivel ezt a 3 új dalt (A „Blood River” már szerepelt a második lemezen, a rejtett „The Haunting” pedig az új lemez címadó dala volt.) nyugodtan felpakolhatták volna a harmadik albumra. Ezen kívül a bevétel egy búr szervezet számlájára megy, úgyhogy befogom a szám. Mesélek inkább arról, honnan is jött a „Blood River”, azaz vérfolyó kifejezés. A „vérfolyó csatája” 1838 december 16-án volt 470 búr (köztük nők, és gyerekek), illetve 10000 zulu harcos között. A végeredmény 3 sebesült hollandus, és 3000 halott zulu. A folyó megtelt vérrel, innen a vérfolyó elnevezés. Röviden ennyi. A zene, és az ének továbbra is változatos, ahogy azt a csapattól már megszokhattuk. Tehát ízig-vérig profi kiadvány nemes célzattal. Ajánlott.
5 Szám 25:19 perc
2015. február 1., vasárnap
Hunting Season – Blood River
Hunting Season – Blood River (2011)
’11-ben az új album mellett egy mini CD-t is piacra dobtak a németek. A „Blood River” (8 oldalas booklet) a búr AWB előtt tiszteleg, és a 2010-ben elhunyt AWB vezérnek; Eugene Terre Blanche-nak (Ő volt az AWB vezetője, és saját fekete munkásai gyilkolták meg brutálisan, álmában. Őszintén kívánom, hogy nyugodjék békében, és nem akarom megsérteni az emlékét, de azért valami nagyon nem fér a fejembe. Egy világszerte ismert feketeellenes vezető miért alkalmaz fekete munkásokat a farmján? Oké, kell a munkaerő. De akkor építs egy erődöt, amibe bezárkózhatsz éjszakára! Azt meg nem hiszem el, hogy egy búr nem tudja, mire számítson a dél-afrikai színesektől, pláne úgy, hogy nyíltan ellenük agitál. Könyörgöm, ’94 óta irtanak titeket, de a legtöbb búr még mindig inkább megdöglik, de nem végez kétkezi munkát. Ha én mozdonyszőkéket alkalmazok, akkor pofátlanság arról sírdogálnom, hogy még a széket is kilopták a seggem alól. Még egyszer; nem az úriember emlékét akarom megsérteni, csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy ha valaki a tűzzel játszik, ne lepődjön meg, ha megégeti magát.) állít emléket. Ha nem lenne ez az apropó, elég morcos lennék, mivel ezt a 3 új dalt (A „Blood River” már szerepelt a második lemezen, a rejtett „The Haunting” pedig az új lemez címadó dala volt.) nyugodtan felpakolhatták volna a harmadik albumra. Ezen kívül a bevétel egy búr szervezet számlájára megy, úgyhogy befogom a szám. Mesélek inkább arról, honnan is jött a „Blood River”, azaz vérfolyó kifejezés. A „vérfolyó csatája” 1838 december 16-án volt 470 búr (köztük nők, és gyerekek), illetve 10000 zulu harcos között. A végeredmény 3 sebesült hollandus, és 3000 halott zulu. A folyó megtelt vérrel, innen a vérfolyó elnevezés. Röviden ennyi. A zene, és az ének továbbra is változatos, ahogy azt a csapattól már megszokhattuk. Tehát ízig-vérig profi kiadvány nemes célzattal. Ajánlott.
5 Szám 25:19 perc
’11-ben az új album mellett egy mini CD-t is piacra dobtak a németek. A „Blood River” (8 oldalas booklet) a búr AWB előtt tiszteleg, és a 2010-ben elhunyt AWB vezérnek; Eugene Terre Blanche-nak (Ő volt az AWB vezetője, és saját fekete munkásai gyilkolták meg brutálisan, álmában. Őszintén kívánom, hogy nyugodjék békében, és nem akarom megsérteni az emlékét, de azért valami nagyon nem fér a fejembe. Egy világszerte ismert feketeellenes vezető miért alkalmaz fekete munkásokat a farmján? Oké, kell a munkaerő. De akkor építs egy erődöt, amibe bezárkózhatsz éjszakára! Azt meg nem hiszem el, hogy egy búr nem tudja, mire számítson a dél-afrikai színesektől, pláne úgy, hogy nyíltan ellenük agitál. Könyörgöm, ’94 óta irtanak titeket, de a legtöbb búr még mindig inkább megdöglik, de nem végez kétkezi munkát. Ha én mozdonyszőkéket alkalmazok, akkor pofátlanság arról sírdogálnom, hogy még a széket is kilopták a seggem alól. Még egyszer; nem az úriember emlékét akarom megsérteni, csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy ha valaki a tűzzel játszik, ne lepődjön meg, ha megégeti magát.) állít emléket. Ha nem lenne ez az apropó, elég morcos lennék, mivel ezt a 3 új dalt (A „Blood River” már szerepelt a második lemezen, a rejtett „The Haunting” pedig az új lemez címadó dala volt.) nyugodtan felpakolhatták volna a harmadik albumra. Ezen kívül a bevétel egy búr szervezet számlájára megy, úgyhogy befogom a szám. Mesélek inkább arról, honnan is jött a „Blood River”, azaz vérfolyó kifejezés. A „vérfolyó csatája” 1838 december 16-án volt 470 búr (köztük nők, és gyerekek), illetve 10000 zulu harcos között. A végeredmény 3 sebesült hollandus, és 3000 halott zulu. A folyó megtelt vérrel, innen a vérfolyó elnevezés. Röviden ennyi. A zene, és az ének továbbra is változatos, ahogy azt a csapattól már megszokhattuk. Tehát ízig-vérig profi kiadvány nemes célzattal. Ajánlott.
5 Szám 25:19 perc
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése