2014. augusztus 1., péntek
Razor’s Edge – Whatever It Takes
Razor’s Edge – Whatever It Takes (1996)
A penge élének második vágása volt a legjobban helyezett, ez volt az, ami a legmélyebb nyomot hagyta a rajongókban. Az album címe pedig időközben jelmondattá vált. Az eredeti megjelenés tízéves évfordulójára a „White Eagle” készítette el az újrakiadást. Erre muszáj volt kitérnem, mert az új kivitelezés (4 oldalas, színes booklet) elég nagy port kavart. A CD-t tartó rész alatti oldalon egy elhunyt bajtársról emlékeztek meg, és ezt az új kiadó lecserélte, többségében olyan képekre, amin a kiadó pózol az angolokkal. Nem tudom mi lett a vége, de elég sokáig dobálták egymásra azt a bizonyost a C18-as kollegák.
Andy-t én mindig is karizmatikus énekesnek tartottam. Nincsen McLellan-féle énekesi adottsága, de azért jellegzetes a hangja, és elég jól elő tudja adni a RE-féle RAC-ot. A muzsika is energikusabbnak tűnik, mint amit az utóbbi években hallok tőlük. Természetesen távol álljon tőlem, hogy temessem Andyéket, de ezt a lécet olyan magasra tették ’96-ban, hogy azóta sem sikerült átugrani. A valaha készült legjobb Razor’s Edge lemez. Szerezd be, bármibe is kerül!
10 Szám 41:42 perc
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése