Hunting Season – 2nd Freikorps Generation

Hunting Season – 2nd Freikorps Generation (2005) Kicsit bajban vagyok, mivel nem tudom pontosan, ki adta ki ezt a CD-t. Míg a legtöbb helyen szerzői kiadást adnak meg, addig a brd-ben betiltott lemezek listáján a Final Stand Records első kiadványaként jelölik meg. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy felkeressem a kiadó honlapját, hátha, de az meg időközben eltűnt az éterben, és az a hír járja az amerikai fórumokon, hogy bezártak (mire ez a bejegyzés megjelenik, már biztosat tudhatunk, mivel a kritikát 2012. szeptember 7.-én írtam). Kicsit a szerzői kiadás felé hajlok, mivel a FS híres a színvonalas lemezeiről, az ehhez adott „szövegkönyv” viszont a régi Landser CD-ket másolja. 4 oldalas, fekete-fehér, sem dalszöveg, sem más információ (A két belső oldalon például ugyanaz a kép van tükrözve, a hátoldali rajzzal pedig a „Cut Throat” lemezzel büszkélkedők találkozhattak már. Egyébként a dalok listája is elég nehezen kivehető, a „Seapegoat Rebellion” pedig „Scapegoat Rebellion”, amit ugyan hosszas „nagyítózás” után megállapítva helyesen nyomtak rá a borítóra, de a beolvasásnál hibásan a „Seapegoat” szerepel, ami tudtommal nem jelent semmit.). Csak a dalok listája, és egy német szöveg, amiben (bár nem beszélek valami jól németül) elsőre felfedeztem egy súlyosnak mondható helyesírási hibát. A HS egy egyszemélyes project, amiben vendégzenészek is szerepelnek. Ennek következtében stúdió zenekarnak nevezhető, bár az ötletgazda más zenekarokban is játszik. Azt, hogy melyikekben, ha tudnám se írnám le. Megteszi majd helyettem a sok idióta, valószínűleg képekkel fűszerezve. A „2nd Freikorps Generation” (A „Freikorps” vagy magyarul szabadcsapatok első megjelenése a 7 éves háborúra tehető II. Frigyesnek köszönhetően. Mégis a szó említésekor azokra az első világháborús német veteránokra gondol mindenki, akik hazatérve megtisztították Németországot a komcsiktól, és leverték a Spartacus lázadásnak nevezett vörös terrort. A söpredék vezetőit; Karl Liebknecht-et, és Rosa Luxemburgot pedig kivégezték. A lemez címe ezért -nem lephet meg különösebben senkit- sértő a brd-re. Ezzel szemben a két marxista tömeggyilkosról máig utcák vannak elnevezve, többek között a „német” fővárosban is.) egy jól megkomponált metál album. Sokan a RaHoWá-hoz hasonlítják a stílust, és erre én is rábólintok. Néhol extrémen dallamos, néhol keményen zúznak, és teszik mindezt angol nyelven. Én körülbelül 4-5 kedvencet választhattam, de ha ezek is „csak” a többi szerzemény szintjén állnának, még akkor is az első osztályba sorolnám a lemezt. Ahogy a zene, úgy a szövegek is elég széles skálán mozognak. Itt van például a csodaszép ballada az „Against My Will” (Akaratom Ellenére), de a dühős „Hang ’em” (Akaszd Fel Őket! Talán rögtön kitaláljátok, hogy kiket. Ha nem, akkor annyit segítek, hogy nem háborús bűnösök ellen uszítanak.) is. Az egyetlen furcsaság, az a „Free Our Great Country”-ban jelentkezik. Itt most vagy összekavarták a számot, vagy olyan éles váltások vannak benne, amit én nem tudok követni. Sokat vergődtem, beruházzak-e a 2FG-re, de meghallgatva súlyos hiba lett volna kihagyni. Most már csak azon „bosszankodom”, hogy megint sikerült belefutnom egy olyan bandába, aminek, muszáj lesz az összes CD-jét megvenni. 12 Szám 37:37 perc