A talján bakancsosoknál úgy látszik megállt az idő. Maradt az old school skinhead megjelenés, és az ehhez tartozó klasszikus olasz muzsika is. Többek között ezért is szeretem őket. Együtténeklős, egyszerű himnuszok, dalok az anyanyelvűkön. Ami régen általános volt, az most már üde színfolt az itáliai színtéren is. Szerencsére erre még mindig van kereslet, úgyhogy még jó néhány lemezben reménykedhetünk a fiúktól. Forza Italia! Csak így tovább!
10 Szám 35:07 perc
2017. december 1., péntek
Garrota – L’Ora Del Riscatto
Garrota – L’Ora Del Riscatto (2014)
A talján bakancsosoknál úgy látszik megállt az idő. Maradt az old school skinhead megjelenés, és az ehhez tartozó klasszikus olasz muzsika is. Többek között ezért is szeretem őket. Együtténeklős, egyszerű himnuszok, dalok az anyanyelvűkön. Ami régen általános volt, az most már üde színfolt az itáliai színtéren is. Szerencsére erre még mindig van kereslet, úgyhogy még jó néhány lemezben reménykedhetünk a fiúktól. Forza Italia! Csak így tovább!
10 Szám 35:07 perc
A talján bakancsosoknál úgy látszik megállt az idő. Maradt az old school skinhead megjelenés, és az ehhez tartozó klasszikus olasz muzsika is. Többek között ezért is szeretem őket. Együtténeklős, egyszerű himnuszok, dalok az anyanyelvűkön. Ami régen általános volt, az most már üde színfolt az itáliai színtéren is. Szerencsére erre még mindig van kereslet, úgyhogy még jó néhány lemezben reménykedhetünk a fiúktól. Forza Italia! Csak így tovább!
10 Szám 35:07 perc
Killer Boots – William Wallace
Killer Boots – William Wallace (1999)
A nem túl fantáziadús nevű, egylemezes gall zenekar a nagy elődök nyomdokain haladt. Az ős francia RAC képviselőit másolják több-kevesebb sikerrel. Én kellemeset csalódtam. Nem egy Bunker 84 vagy egy Skinkorps, de azért annyira nem rosszak, hogy ennyire ne halljak róluk. Pedig a helyzet az, hogy ha nem kutatok a klasszikus francia muzsikát játszó csapatok között, nem is találok rájuk. Nem mondom, hogy kincset találtam, mert a jó pillanatok mellett, azért bőven vannak mélypontok is a korongon, de azért valahol bántam volna, ha nem ruházok be a WW-re.
12 Szám 42:50 perc
A nem túl fantáziadús nevű, egylemezes gall zenekar a nagy elődök nyomdokain haladt. Az ős francia RAC képviselőit másolják több-kevesebb sikerrel. Én kellemeset csalódtam. Nem egy Bunker 84 vagy egy Skinkorps, de azért annyira nem rosszak, hogy ennyire ne halljak róluk. Pedig a helyzet az, hogy ha nem kutatok a klasszikus francia muzsikát játszó csapatok között, nem is találok rájuk. Nem mondom, hogy kincset találtam, mert a jó pillanatok mellett, azért bőven vannak mélypontok is a korongon, de azért valahol bántam volna, ha nem ruházok be a WW-re.
12 Szám 42:50 perc
13 Knots – Justice
13 Knots – Justice (2009)
A Definite Hate és Platoon 14 tagokból álló formáció állítólag „Southern Rock/Country” egyveleget játszik. Legalábbis jó pár helyen ezt olvastam. Hát, én nem vagyok egy nagy besoroló, a különböző stílusokkal is jó, ha alapszinten tisztában vagyok, de ha ez country, netalántán southern rock, akkor a Bound For Glory technóban utazik. Ez egy sima régisulis amcsi RAC anyag. Nem különösebben technikás, néha unalmas, de legalább elég szókimondó, ahogy azt a tengerentúliaktól megszokhattuk. Ennél sokkal jobb anyagok is érkeznek az USÁ-ból, úgyhogy inkább gyűjtőknek, vagy fanatikusoknak ajánlanám. 8 oldalas szövegkönyv.
9 Szám 36:32 perc
A Definite Hate és Platoon 14 tagokból álló formáció állítólag „Southern Rock/Country” egyveleget játszik. Legalábbis jó pár helyen ezt olvastam. Hát, én nem vagyok egy nagy besoroló, a különböző stílusokkal is jó, ha alapszinten tisztában vagyok, de ha ez country, netalántán southern rock, akkor a Bound For Glory technóban utazik. Ez egy sima régisulis amcsi RAC anyag. Nem különösebben technikás, néha unalmas, de legalább elég szókimondó, ahogy azt a tengerentúliaktól megszokhattuk. Ennél sokkal jobb anyagok is érkeznek az USÁ-ból, úgyhogy inkább gyűjtőknek, vagy fanatikusoknak ajánlanám. 8 oldalas szövegkönyv.
9 Szám 36:32 perc
Bound For Glory – Behold The Iron Cross
Bound For Glory – Behold The Iron Cross (1996)
A „The Fight Goes On”-nak akkora sikere volt, hogy már nem sokkal a megjelenés után kikiáltották a világ legjobb (és persze legnagyobb példányszámban eladott) WP lemezének. Ez elvileg nagy terhet kellett, hogy rakjon a fiúk vállára, hiszen sokan hasonló folytatásban reménykedtek. A soron következő „Behold The Iron Cross” sokak szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bár a legtöbben továbbra is a TFGO-t tartják a csúcspontnak, véleményem szerint a BTIC legalább olyan jól sikerült. Lehet persze vitatkozni, de egy olyan zenekarnál, ami gyakorlatilag folyamatosan szállítja a jobbnál-jobb korongokat nehéz eldönteni, melyik a legjobb. Ez is egy BFG lemez, és azt hiszem ezzel mindent el is mondtam a minőségéről.
9 Szám 53:15 perc
A „The Fight Goes On”-nak akkora sikere volt, hogy már nem sokkal a megjelenés után kikiáltották a világ legjobb (és persze legnagyobb példányszámban eladott) WP lemezének. Ez elvileg nagy terhet kellett, hogy rakjon a fiúk vállára, hiszen sokan hasonló folytatásban reménykedtek. A soron következő „Behold The Iron Cross” sokak szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bár a legtöbben továbbra is a TFGO-t tartják a csúcspontnak, véleményem szerint a BTIC legalább olyan jól sikerült. Lehet persze vitatkozni, de egy olyan zenekarnál, ami gyakorlatilag folyamatosan szállítja a jobbnál-jobb korongokat nehéz eldönteni, melyik a legjobb. Ez is egy BFG lemez, és azt hiszem ezzel mindent el is mondtam a minőségéről.
9 Szám 53:15 perc
08/15 – Unsterblich
08/15 – Unsterblich (1998)
Termékeny, de kevésbé ismert német együttesről beszélhetünk a 08/15 esetében. Nem szívesen használnám rájuk a másodvonalas jelzőt, de sajnos mivel olyan országból származnak, ahol a Kraftschlag, Sturmwehr, stb. zenekarok is tevékenykednek, kénytelen vagyok. A klasszikus RR-juk egyáltalán nem rossz, sőt kifejezetten fogyasztható, de annyi, de annyi ilyen csapat volt már a ’90-es években, hogy nem véletlen, hogy nem figyeltem fel rájuk. A saját dalok közé ez alkalommal becsempésztek egy Skrewdriver feldolgozást is, amit ezúttal végighallgattam, de összességében nem ez az „Unsterblich” csúcspontja. A német RAC szerelmesei azt javaslom, hallgassák meg a srácokat. Egy próbát mindenképpen megér. 4 oldalas booklet.
13 Szám 67:33 perc
Termékeny, de kevésbé ismert német együttesről beszélhetünk a 08/15 esetében. Nem szívesen használnám rájuk a másodvonalas jelzőt, de sajnos mivel olyan országból származnak, ahol a Kraftschlag, Sturmwehr, stb. zenekarok is tevékenykednek, kénytelen vagyok. A klasszikus RR-juk egyáltalán nem rossz, sőt kifejezetten fogyasztható, de annyi, de annyi ilyen csapat volt már a ’90-es években, hogy nem véletlen, hogy nem figyeltem fel rájuk. A saját dalok közé ez alkalommal becsempésztek egy Skrewdriver feldolgozást is, amit ezúttal végighallgattam, de összességében nem ez az „Unsterblich” csúcspontja. A német RAC szerelmesei azt javaslom, hallgassák meg a srácokat. Egy próbát mindenképpen megér. 4 oldalas booklet.
13 Szám 67:33 perc
Quadriga – Die Preussen Kommen
Quadriga – Die Preussen Kommen (2014)
A Faust énekese összeállt a Spreegeschwader zenészeivel, és ennek a kapcsolatnak köszönhetően jött létre a Quadriga. Metál/rock elegyét hallhatjuk a bemutatkozó lemezen, amit változatos ének kísér. A zenei résszel nincs bajom, viszont az ének nem feltétlenül nyerte el a tetszésemet, de ezt megbocsátom nekik. Ha valaki esetleg új kedvencet keres, az talán a Quadrigában fogja megtalálni azt, de nekem már most is annyi van, hogy azok lemezeit sem győzöm beszerezni. Mindenesetre azért szemmel tartom a csapatot, mert tényleg tehetségesek.
12 Szám 50:54 perc
A Faust énekese összeállt a Spreegeschwader zenészeivel, és ennek a kapcsolatnak köszönhetően jött létre a Quadriga. Metál/rock elegyét hallhatjuk a bemutatkozó lemezen, amit változatos ének kísér. A zenei résszel nincs bajom, viszont az ének nem feltétlenül nyerte el a tetszésemet, de ezt megbocsátom nekik. Ha valaki esetleg új kedvencet keres, az talán a Quadrigában fogja megtalálni azt, de nekem már most is annyi van, hogy azok lemezeit sem győzöm beszerezni. Mindenesetre azért szemmel tartom a csapatot, mert tényleg tehetségesek.
12 Szám 50:54 perc
Aggressive Force – Live At the Shack
Aggressive Force – Live At the Shack (2012)
A frontember, Brian Sawyer halála után látott napvilágot ez a koncertfelvétel. Egy 2001-es anaheim-i bulit hallhatunk a lemezen. Az eredeti felállással szereplő csapat elég jól hangzik élőben is, annak ellenére, hogy a felvételt nem digitalizálták, hanem úgy, ahogy volt, a nyers anyagot égették a CD lemezbe. A saját nótákon kívül felcsendül egy Mistreat (These Days), valamint egy Stars And Stripes (Skinheads On The Rampage) feldolgozás. Érdekességként megemlíthető még a „Finnegans Wake”, ami egy eredeti ír népdal, és természetesen nem hiányozhat a Cock Sparrer klasszikusának az „England Belongs To Me”-nek a Brian által átírt (O.C. Belongs To Me) változata sem. 4 oldalas booklet.
13 Szám 36:13 perc
A frontember, Brian Sawyer halála után látott napvilágot ez a koncertfelvétel. Egy 2001-es anaheim-i bulit hallhatunk a lemezen. Az eredeti felállással szereplő csapat elég jól hangzik élőben is, annak ellenére, hogy a felvételt nem digitalizálták, hanem úgy, ahogy volt, a nyers anyagot égették a CD lemezbe. A saját nótákon kívül felcsendül egy Mistreat (These Days), valamint egy Stars And Stripes (Skinheads On The Rampage) feldolgozás. Érdekességként megemlíthető még a „Finnegans Wake”, ami egy eredeti ír népdal, és természetesen nem hiányozhat a Cock Sparrer klasszikusának az „England Belongs To Me”-nek a Brian által átírt (O.C. Belongs To Me) változata sem. 4 oldalas booklet.
13 Szám 36:13 perc
2017. november 1., szerda
Max Resist – Aces & Eights
Max Resist – Aces & Eights (2010)
Best Of lemez az amcsi fiúktól magánkiadásban, tehát gondolom ők is válogatták össze a dalokat. Én felraktam volna a „14 Words” és „Hammer Skin” párost is. Érthetetlen, ezek miért nem kerültek bele a repertoárba, na mindegy. A tartalom a következő; a címadó dal a „Traitors Beware” kislemezről, 6 dal a Renegade Youth-ról, 4 a Second Skin-ről, 5 a Keep Fighting-ról, valamint 4 a Klymax-ról. És, mivel Greatest Hits-ről, azaz Best Of-ról van szó, elvárhatunk legalább egy eddig kiadatlan szerzeményt is, amit a „Donna Maniac” személyében meg is kapunk. Elvileg a dalokat remaszterizálták, de maszter ide vagy oda, én inkább hallgatom külön-külön a sorlemezeket. 4 oldalas borító.
21 Szám 74:56 perc
Best Of lemez az amcsi fiúktól magánkiadásban, tehát gondolom ők is válogatták össze a dalokat. Én felraktam volna a „14 Words” és „Hammer Skin” párost is. Érthetetlen, ezek miért nem kerültek bele a repertoárba, na mindegy. A tartalom a következő; a címadó dal a „Traitors Beware” kislemezről, 6 dal a Renegade Youth-ról, 4 a Second Skin-ről, 5 a Keep Fighting-ról, valamint 4 a Klymax-ról. És, mivel Greatest Hits-ről, azaz Best Of-ról van szó, elvárhatunk legalább egy eddig kiadatlan szerzeményt is, amit a „Donna Maniac” személyében meg is kapunk. Elvileg a dalokat remaszterizálták, de maszter ide vagy oda, én inkább hallgatom külön-külön a sorlemezeket. 4 oldalas borító.
21 Szám 74:56 perc
Devastation Now – Staub & Asche
Devastation Now – Staub & Asche (2012)
A Mass Destruction és Global Infected tagokból álló Devastation Now második lemezén is deathmetált játszik. Vagy deathcore-t. Olvastam már a besorolásukban ezt is, azt is. A lényeg, hogy a muzsika elég kemény, a vokalista meg hörög jobbra-balra, ahogy az illik ezeknél a stílusoknál. Nekem baromira monoton, már a második szám közben a 8 oldalas szövegkönyvet böngésztem, annyira untam az egészet. Az még számomra is érződik, hogy a fiúk értik a dolgukat, de ahhoz, hogy élvezni tudja valaki, ahhoz szeretni is kéne ezt a stílust, nálam meg sajnos itt meg is bukott a dolog. Nem is írnék konkrét véleményt, tegyék meg ezt helyettem inkább azok, akik otthonosabban mozognak a műfajban. Hajrá!
10 Szám 39:44 perc
A Mass Destruction és Global Infected tagokból álló Devastation Now második lemezén is deathmetált játszik. Vagy deathcore-t. Olvastam már a besorolásukban ezt is, azt is. A lényeg, hogy a muzsika elég kemény, a vokalista meg hörög jobbra-balra, ahogy az illik ezeknél a stílusoknál. Nekem baromira monoton, már a második szám közben a 8 oldalas szövegkönyvet böngésztem, annyira untam az egészet. Az még számomra is érződik, hogy a fiúk értik a dolgukat, de ahhoz, hogy élvezni tudja valaki, ahhoz szeretni is kéne ezt a stílust, nálam meg sajnos itt meg is bukott a dolog. Nem is írnék konkrét véleményt, tegyék meg ezt helyettem inkább azok, akik otthonosabban mozognak a műfajban. Hajrá!
10 Szám 39:44 perc
Act Of Violence – Wilde Vögel Fliegen
Act Of Violence – Wilde Vögel Fliegen (2012)
Nem tudom, de valamiért nem tetszett az, amit az AoV ’12-ben lerakott az asztalra. Maradtak az első osztályú RAC-nál, és azt becsülettel tolják is majd háromnegyed órán keresztül. A társadalomkritikus, politikailag inkorrekt nóták közé becsempésztek mókásabb, de nem kevéssé komoly mondanivalójú nótákat is. Vannak gyorsabb, és lassabb dalok is. A 16 oldalas szövegkönyv is megjárja, mégsem tudok kibékülni az egésszel. Jó-jó, de tényleg nem tudom miért, ez most egyszerűen nem tetszik.
16 Szám 44:13 perc
Nem tudom, de valamiért nem tetszett az, amit az AoV ’12-ben lerakott az asztalra. Maradtak az első osztályú RAC-nál, és azt becsülettel tolják is majd háromnegyed órán keresztül. A társadalomkritikus, politikailag inkorrekt nóták közé becsempésztek mókásabb, de nem kevéssé komoly mondanivalójú nótákat is. Vannak gyorsabb, és lassabb dalok is. A 16 oldalas szövegkönyv is megjárja, mégsem tudok kibékülni az egésszel. Jó-jó, de tényleg nem tudom miért, ez most egyszerűen nem tetszik.
16 Szám 44:13 perc
Ortel – Pro Vas A Vase Zeny!
Ortel – Pro Vas A Vase Zeny! (2006)
Ez a cseh Ortel RAC-ot játszik. Ezt elég fontos megjegyeznünk, hiszen van egy másik szintén Ortel nevű zenekar szintén a cseheknél, ami meg hazafias rock-ot. Hogy, mi a különbség a kettő között? Valószínűleg csak a besorolás. Nos, ami jelen anyagot illeti, a muzsikával simán ki tudnék egyezni (persze nem egy Buldok, de azért nem rossz), de az „ének” eléggé lerontja az összképet, ezenkívül a hangzással is vannak problémák, ami viszont nem feltétlenül a srácok hibája. A 6 oldalas borító fedőképe kifejezetten tetszik, és hogy angolul olvashatóak a dalszövegek, de ami a többit illeti, ugyanaz, mint a zenénél. Eléggé felemásak az érzéseim, mint ahogy felemás ez az egész lemez, úgy, ahogy van.
11 Szám 47:15 perc
Ez a cseh Ortel RAC-ot játszik. Ezt elég fontos megjegyeznünk, hiszen van egy másik szintén Ortel nevű zenekar szintén a cseheknél, ami meg hazafias rock-ot. Hogy, mi a különbség a kettő között? Valószínűleg csak a besorolás. Nos, ami jelen anyagot illeti, a muzsikával simán ki tudnék egyezni (persze nem egy Buldok, de azért nem rossz), de az „ének” eléggé lerontja az összképet, ezenkívül a hangzással is vannak problémák, ami viszont nem feltétlenül a srácok hibája. A 6 oldalas borító fedőképe kifejezetten tetszik, és hogy angolul olvashatóak a dalszövegek, de ami a többit illeti, ugyanaz, mint a zenénél. Eléggé felemásak az érzéseim, mint ahogy felemás ez az egész lemez, úgy, ahogy van.
11 Szám 47:15 perc
Horytnica – Pod Znakiem Miecza
Horytnica – Pod Znakiem Miecza (2015)
A hazájában igazán népszerű lengyel csapat ’15-ös albuma igencsak meglepett. Rendkívül igényes, már-már a tökéletesség határát súrolja a lemez. Dallamos rockzene kellemes énekhanggal, gitárszólókkal, női vokálos betétekkel, stb. Itt aztán tényleg minden megtalálható, ami szem-szájnak, vagy inkább fülnek ingere. Komolyan mondom, még a számomra emészthetetlen lengyel nyelv sem zavarta meg az összhatást. Egyszerűen nem tudok mibe belekötni. Nagyon szép lemez, ajánlom mindenkinek.
15 Szám 77:29 perc
A hazájában igazán népszerű lengyel csapat ’15-ös albuma igencsak meglepett. Rendkívül igényes, már-már a tökéletesség határát súrolja a lemez. Dallamos rockzene kellemes énekhanggal, gitárszólókkal, női vokálos betétekkel, stb. Itt aztán tényleg minden megtalálható, ami szem-szájnak, vagy inkább fülnek ingere. Komolyan mondom, még a számomra emészthetetlen lengyel nyelv sem zavarta meg az összhatást. Egyszerűen nem tudok mibe belekötni. Nagyon szép lemez, ajánlom mindenkinek.
15 Szám 77:29 perc
Bound For Glory – When The Hammer Falls
Bound For Glory – When The Hammer Falls (1991)
A minnesota-i vikingek második lemeze ellentétben a debütáló kiadvánnyal, már teljes mértékben a metál kategóriába sorolható. Remek szerzemények sorakoznak egymás után, amik közül nem egy még ma is visszaköszön a koncerteken. Elég, ha csak az „Aryan Nation”-re, a „Dresden”-re, vagy éppen a címadó dalra gondolunk. Az album Akhilleusz sarka ez alkalommal is a tetszetősnek egyáltalán nem mondható 4 oldalas „booklet”, de szerencsére mint a többi BFG korong esetében a tartalom most is kárpótol mindenért.
13 Szám 51:21 perc
A minnesota-i vikingek második lemeze ellentétben a debütáló kiadvánnyal, már teljes mértékben a metál kategóriába sorolható. Remek szerzemények sorakoznak egymás után, amik közül nem egy még ma is visszaköszön a koncerteken. Elég, ha csak az „Aryan Nation”-re, a „Dresden”-re, vagy éppen a címadó dalra gondolunk. Az album Akhilleusz sarka ez alkalommal is a tetszetősnek egyáltalán nem mondható 4 oldalas „booklet”, de szerencsére mint a többi BFG korong esetében a tartalom most is kárpótol mindenért.
13 Szám 51:21 perc
12 Golden Years – Schreit’s Heraus
12 Golden Years – Schreit’s Heraus (2013)
A kevésbé ismert formáció első önálló albumán szolgaian követi a már jól ismert rechtsrock kliséket. Sajnos azt kell mondjam, hogy annyira a bevett német recepttel dolgoznak, hogy a zenéjük mindennek mondható, csak egyedinek nem. Néhol felbukkannak ugyan hc-s betétek is, de az egész lemez hallgatása alatt végig deja vu érzésem volt. Amit csinálnak az önmagában nem rossz, de ezzel ma már nem lehet kiemelkedni. A fanatikusok persze tehetnek vele egy próbát, hiszen lehet, hogy éppen ez az, amire vágynak, de ha mégsem, akkor sem kell elkeseredni. Több tucat hasonló kaliberű csapat szaladgál Németország szerte.
12 Szám 40:59 perc
A kevésbé ismert formáció első önálló albumán szolgaian követi a már jól ismert rechtsrock kliséket. Sajnos azt kell mondjam, hogy annyira a bevett német recepttel dolgoznak, hogy a zenéjük mindennek mondható, csak egyedinek nem. Néhol felbukkannak ugyan hc-s betétek is, de az egész lemez hallgatása alatt végig deja vu érzésem volt. Amit csinálnak az önmagában nem rossz, de ezzel ma már nem lehet kiemelkedni. A fanatikusok persze tehetnek vele egy próbát, hiszen lehet, hogy éppen ez az, amire vágynak, de ha mégsem, akkor sem kell elkeseredni. Több tucat hasonló kaliberű csapat szaladgál Németország szerte.
12 Szám 40:59 perc
2017. október 1., vasárnap
Bound For Glory – Ironborn
Bound For Glory – Ironborn (2017)
Az évtizedes álmából felébredő BfG a visszatérés után nyugodtan mondhatjuk, nem tud megülni a fenekén. Ennek természetesen csak örülhetünk, hiszen az amerikai veteránok azok közé a ritka csapatok közé tartoznak, akik még nem okoztak csalódást a rajongóknak. Volt persze néhány nem olyan eget rengető kiadványuk, mégis az évtizedek alatt egy megbízható, minőségi márkanévvé nőtte ki magát a zenekar. A nagy „comeback” után az Ironborn már a 3. önálló stúdióanyaguk. Magyar vonatkozás ezúttal is van, a szemfüleseknek nem lesz nehéz kitalálni, melyik évszámot szőtték bele a srácok az „I Stood”-ba. A már megszokott, mégis megunhatatlan témák mellett érdeklődve hallgattam még a „The Last Waltz”-ot, ami arról szól, hogy, hogy…Na, mindegy. A PC Records is hozta a kötelezőt, és a 20 oldalas booklet-be a dalszövegeken, fotókon kívül, egy kis leírást is adtak minden szám mellé. Nem mondom, hogy ez a legjobb az új albumok sorában, de az biztos, hogy ez kérem szépen minőségi muzsika az elejétől a végéig. Egy BfG albummal eddig sem lehetett veszíteni, és ez az állítás nem dől meg az Ironborn-nal sem.
11 Szám 49:41 perc
Az évtizedes álmából felébredő BfG a visszatérés után nyugodtan mondhatjuk, nem tud megülni a fenekén. Ennek természetesen csak örülhetünk, hiszen az amerikai veteránok azok közé a ritka csapatok közé tartoznak, akik még nem okoztak csalódást a rajongóknak. Volt persze néhány nem olyan eget rengető kiadványuk, mégis az évtizedek alatt egy megbízható, minőségi márkanévvé nőtte ki magát a zenekar. A nagy „comeback” után az Ironborn már a 3. önálló stúdióanyaguk. Magyar vonatkozás ezúttal is van, a szemfüleseknek nem lesz nehéz kitalálni, melyik évszámot szőtték bele a srácok az „I Stood”-ba. A már megszokott, mégis megunhatatlan témák mellett érdeklődve hallgattam még a „The Last Waltz”-ot, ami arról szól, hogy, hogy…Na, mindegy. A PC Records is hozta a kötelezőt, és a 20 oldalas booklet-be a dalszövegeken, fotókon kívül, egy kis leírást is adtak minden szám mellé. Nem mondom, hogy ez a legjobb az új albumok sorában, de az biztos, hogy ez kérem szépen minőségi muzsika az elejétől a végéig. Egy BfG albummal eddig sem lehetett veszíteni, és ez az állítás nem dől meg az Ironborn-nal sem.
11 Szám 49:41 perc
Valhöll – Staats-Schmutz
Valhöll – Staats-Schmutz (2014)
A megszállt Németországban üldözött, és többek között talán ezért is népszerű Valhöll 3. albumát (az első kettőt természetesen betiltották) nem a változás jellemzi. A korábban alkalmazott, dühös, provokatív ének, illetve a hozzáadott muzsika most is betalált. Legalábbis nálam. Valószínűleg a saját nemzetüket élve eltemetni akaró cenzoroknak más a véleményük. De hát, mint már a Jogos is megénekelte; Az igazság fájdalmas dolog, az őszinteség meg gyűlöletbeszéd, úgyhogy ne is számítsunk másra! Összességében nem a legjobb albumuk, de azért nagyon is élvezhető. Alapból nem könnyű kiemelkedni a nagynémet RAC masszából, de a Valhöll-nek viszonylag rövid idő alatt sikerült. A 16 oldalas booklet-ben elolvashatjuk a szövegeket, de a botránybanda többek között az anyanyelvéhez is hű, így aki nem tud németül, az kemény fába vágja a fejszéjét. Érdemes rajtuk tartani a szemünket, mert ez a botránybanda még (van egy olyan érzésem) sok kellemetlen percet fog szerezni a brd komisszárjainak. Odin áldja meg őket érte!
14 Szám 51:35 perc
A megszállt Németországban üldözött, és többek között talán ezért is népszerű Valhöll 3. albumát (az első kettőt természetesen betiltották) nem a változás jellemzi. A korábban alkalmazott, dühös, provokatív ének, illetve a hozzáadott muzsika most is betalált. Legalábbis nálam. Valószínűleg a saját nemzetüket élve eltemetni akaró cenzoroknak más a véleményük. De hát, mint már a Jogos is megénekelte; Az igazság fájdalmas dolog, az őszinteség meg gyűlöletbeszéd, úgyhogy ne is számítsunk másra! Összességében nem a legjobb albumuk, de azért nagyon is élvezhető. Alapból nem könnyű kiemelkedni a nagynémet RAC masszából, de a Valhöll-nek viszonylag rövid idő alatt sikerült. A 16 oldalas booklet-ben elolvashatjuk a szövegeket, de a botránybanda többek között az anyanyelvéhez is hű, így aki nem tud németül, az kemény fába vágja a fejszéjét. Érdemes rajtuk tartani a szemünket, mert ez a botránybanda még (van egy olyan érzésem) sok kellemetlen percet fog szerezni a brd komisszárjainak. Odin áldja meg őket érte!
14 Szám 51:35 perc
Midgards Söner – Nordens Kall
Midgards Söner – Nordens Kall (1995/2002)
A svéd náci punkok második anyaga némileg elmarad a bemutatkozó lemezétől, de annyira azért nem, hogy szó nélkül elmenjünk mellette. Sajnos nem sokkal később sem a színvonalesés miatt temethették a zenekart. A Dim Records-os féle újrakiadás tartalma némileg eltér az eredetiétől. Erre ugyanis rápakoltak két Skrewdriver és egy Sex Pistols feldolgozást, viszont lemaradt a „Fourth Reich”, illetve a rejtett nóta (bármi volt is az). A legörömtelibb, hogy az egyébként 8 oldalas borító fedőképe is változott. Ez az eredetinél jobb, bár az irokéz frizurától még így (fekete-fehér-vörösben) is viszket a tenyerem. A szövegkönyvbe csak az angol nyelvű dalok szövegeit tették bele mínusz a feldolgozásoké, ami egy picit fura, különösen a két oldalt elfoglaló „katalógus” mellett. Azt hiszem minden más maradt a régiben, csak egy kicsit kevesebb a sláger. Nekem a „30 November” maradt meg legjobban, de ez is lehet, hogy csak azért, mert sokat hallottam a Kriegsberichter videókon. Punks Not Red? Bár igazatok lenne…
15 Szám 45:42 perc
A svéd náci punkok második anyaga némileg elmarad a bemutatkozó lemezétől, de annyira azért nem, hogy szó nélkül elmenjünk mellette. Sajnos nem sokkal később sem a színvonalesés miatt temethették a zenekart. A Dim Records-os féle újrakiadás tartalma némileg eltér az eredetiétől. Erre ugyanis rápakoltak két Skrewdriver és egy Sex Pistols feldolgozást, viszont lemaradt a „Fourth Reich”, illetve a rejtett nóta (bármi volt is az). A legörömtelibb, hogy az egyébként 8 oldalas borító fedőképe is változott. Ez az eredetinél jobb, bár az irokéz frizurától még így (fekete-fehér-vörösben) is viszket a tenyerem. A szövegkönyvbe csak az angol nyelvű dalok szövegeit tették bele mínusz a feldolgozásoké, ami egy picit fura, különösen a két oldalt elfoglaló „katalógus” mellett. Azt hiszem minden más maradt a régiben, csak egy kicsit kevesebb a sláger. Nekem a „30 November” maradt meg legjobban, de ez is lehet, hogy csak azért, mert sokat hallottam a Kriegsberichter videókon. Punks Not Red? Bár igazatok lenne…
15 Szám 45:42 perc
Faust – Geboren In Ketten
Faust – Geboren In Ketten (2010/2011)
A német Faust zenekar muzsikáját általában a hírhedt Böhse Onkelz zenéjéhez szokták hasonlítani. Én az utóbbi csapatot nem nagyon ismerem, mivel amikor én elkezdtem a külföldi lemezeket beszerezni, a formáció már befeküdt a németellenes kolónia ágyába, vagy jobban mondva letérdelt neki. Amit tőlük hallottam a különböző híradásokból, videókból, az meg nem igazán fogott meg. Most meg már ugye nem is akarom őket megismerni. Amit tudok róluk, az éppen elég. Ezzel szemben a Faust 3. lemeze mondhatni elnyerte a tetszésemet. Én egyébként nem érzek nagy különbséget köztük, és a hasonló német zenekarok között, valami azonban mégis lehet, mert az eredeti 2010-es megjelenést követő évben egy bónusz nótával (Der Schwarze Regen) megspékelve újra kiadták a lemezt. Aki gondolja, tegyen vele egy próbát. 12 oldalas szövegkönyv
11 Szám 56:24 perc
A német Faust zenekar muzsikáját általában a hírhedt Böhse Onkelz zenéjéhez szokták hasonlítani. Én az utóbbi csapatot nem nagyon ismerem, mivel amikor én elkezdtem a külföldi lemezeket beszerezni, a formáció már befeküdt a németellenes kolónia ágyába, vagy jobban mondva letérdelt neki. Amit tőlük hallottam a különböző híradásokból, videókból, az meg nem igazán fogott meg. Most meg már ugye nem is akarom őket megismerni. Amit tudok róluk, az éppen elég. Ezzel szemben a Faust 3. lemeze mondhatni elnyerte a tetszésemet. Én egyébként nem érzek nagy különbséget köztük, és a hasonló német zenekarok között, valami azonban mégis lehet, mert az eredeti 2010-es megjelenést követő évben egy bónusz nótával (Der Schwarze Regen) megspékelve újra kiadták a lemezt. Aki gondolja, tegyen vele egy próbát. 12 oldalas szövegkönyv
11 Szám 56:24 perc
Leopold Und Das Paddelbootorchester – Same
Leopold Und Das Paddelbootorchester – Same (2016)
A „Döner-Killer Superstar” népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy Németországszerte gombamód elszaporodtak a Stahlgewitter klónok. Most már eljutottunk arra a szintre, hogy Gigi legnépszerűbb mellékzenekara is másolásra került. Legalábbis nekem némi hasonlóságot mutat a „Gigi & Die Braunen Stadtmusikanten” a „Leopold & Das Paddelbootorchester” elnevezésű Überzeugungstäter project-el. A borító, a zene, az ének kísértetiesen hasonló. Persze a lemez nem rossz, minden a helyén van. Egyedül tényleg csak a saját ötlet hiányát tudom felhozni, így aki kedveli a mester anyagait, az nyugodtan beruházhat erre a kópiára is.
10 Szám 44:29 perc
A „Döner-Killer Superstar” népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy Németországszerte gombamód elszaporodtak a Stahlgewitter klónok. Most már eljutottunk arra a szintre, hogy Gigi legnépszerűbb mellékzenekara is másolásra került. Legalábbis nekem némi hasonlóságot mutat a „Gigi & Die Braunen Stadtmusikanten” a „Leopold & Das Paddelbootorchester” elnevezésű Überzeugungstäter project-el. A borító, a zene, az ének kísértetiesen hasonló. Persze a lemez nem rossz, minden a helyén van. Egyedül tényleg csak a saját ötlet hiányát tudom felhozni, így aki kedveli a mester anyagait, az nyugodtan beruházhat erre a kópiára is.
10 Szám 44:29 perc
Cult Of Hatred – Times Of Darkness
Cult Of Hatred – Times Of Darkness (2013)
A gyűlölet kultuszának bemutatkozása azt hiszem sikeresnek mondható. A Midgard is azok közé a kiadók közé tartozik, akik képesek a minőségi csapatok felfedezésére, és ezt most is bebizonyították. A svéd fiúk egy majdnem teljesen angol nyelvű munkát adtak ki a kezükből, ami nem meglepő, hiszen Svédországban gyerekkortól oktatják az angolt. Azért a skandinávok egy-egy anyanyelvű szerzeményt fel szoktak csempészni a lemezeikre, jelen esetben ez a „Slav” nevet viseli. A CoH mellékesen rock/metál keveréket játszik, nem is rosszul. Az igazi vonzóerejük azonban inkább az lehet, hogy úgy hangzanak, mint a klasszikus, hajrázó rockcsapatok a 80-as, 90-es évekből. Rengeteg dallam, gitárszólók, és kellemes énekhang. Röviden ez jellemzi őket. 8 oldalas szövegkönyv.
11 Szám 48:48 perc
A gyűlölet kultuszának bemutatkozása azt hiszem sikeresnek mondható. A Midgard is azok közé a kiadók közé tartozik, akik képesek a minőségi csapatok felfedezésére, és ezt most is bebizonyították. A svéd fiúk egy majdnem teljesen angol nyelvű munkát adtak ki a kezükből, ami nem meglepő, hiszen Svédországban gyerekkortól oktatják az angolt. Azért a skandinávok egy-egy anyanyelvű szerzeményt fel szoktak csempészni a lemezeikre, jelen esetben ez a „Slav” nevet viseli. A CoH mellékesen rock/metál keveréket játszik, nem is rosszul. Az igazi vonzóerejük azonban inkább az lehet, hogy úgy hangzanak, mint a klasszikus, hajrázó rockcsapatok a 80-as, 90-es évekből. Rengeteg dallam, gitárszólók, és kellemes énekhang. Röviden ez jellemzi őket. 8 oldalas szövegkönyv.
11 Szám 48:48 perc
American Standard – For My Nation
American Standard – For My Nation (2004)
Az American Front-hoz köthető egylemezes csapat nem zavart sok vizet rövid élete során. Elég klisés cuccot adtak ki a kezük közül, rossznak mégsem mondanám. Rövid RAC tételeket hallhatunk néhol hc-s hatásokkal. Én az utóbbi időszakban eléggé megszerettem az amerikai kiadványokat, és lehet, hogy ennek hatására, de nem tudom lehúzni a korongot. Nincsenek újítások, eléggé monoton, és rövid az egész, a szövegek sem váltják meg a világot, de mégis. Mégis valahogy van stílusa az egésznek. És hogy milyen stílusa? Természetesen amerikai. (8 oldalas booklet)
11 Szám 18:42 perc
Az American Front-hoz köthető egylemezes csapat nem zavart sok vizet rövid élete során. Elég klisés cuccot adtak ki a kezük közül, rossznak mégsem mondanám. Rövid RAC tételeket hallhatunk néhol hc-s hatásokkal. Én az utóbbi időszakban eléggé megszerettem az amerikai kiadványokat, és lehet, hogy ennek hatására, de nem tudom lehúzni a korongot. Nincsenek újítások, eléggé monoton, és rövid az egész, a szövegek sem váltják meg a világot, de mégis. Mégis valahogy van stílusa az egésznek. És hogy milyen stílusa? Természetesen amerikai. (8 oldalas booklet)
11 Szám 18:42 perc
2017. szeptember 1., péntek
Before God – Wolves Amongst The Sheep
Before God – Wolves Amongst The Sheep (1999)
Mint már a korábban írtam a Big Ed project bemutatkozó albuma több újrakiadást is megért, ezért sokkal népszerűbbnek mondható, mint a folytatása az „Under The Blood Banner”. A főbb témák; háború, pogányság, tehát csak a szokásos. A zene természetesen kemény; metál, néhol hc hatásokkal. Az „ének” 99%-ban black metálos károgás, hörgés. Sajnos nekem ez a típusú igehirdetés csak ritkán jön be, úgyhogy ugyanazt tudom mondani, mint a másik lemeznél. A legjobb részek a dallamos éneknél törnek elő, és számomra akkor tényleg élvezetes volt a produkció. Persze ez finoman szólva nem volt jellemző, így értékelni tudom ugyan a BG lemezeket, de élvezni sajnos nem. 12 oldalas szövegkönyv.
10 Szám 45:59 perc
Mint már a korábban írtam a Big Ed project bemutatkozó albuma több újrakiadást is megért, ezért sokkal népszerűbbnek mondható, mint a folytatása az „Under The Blood Banner”. A főbb témák; háború, pogányság, tehát csak a szokásos. A zene természetesen kemény; metál, néhol hc hatásokkal. Az „ének” 99%-ban black metálos károgás, hörgés. Sajnos nekem ez a típusú igehirdetés csak ritkán jön be, úgyhogy ugyanazt tudom mondani, mint a másik lemeznél. A legjobb részek a dallamos éneknél törnek elő, és számomra akkor tényleg élvezetes volt a produkció. Persze ez finoman szólva nem volt jellemző, így értékelni tudom ugyan a BG lemezeket, de élvezni sajnos nem. 12 oldalas szövegkönyv.
10 Szám 45:59 perc
Saga – Comrades Night
Saga – Comrades Night (2009)
Saga második koncertfelvétele ugyan nem sokban különbözik a korábbi anyagaitól, én mégis kicsit értetlenül állok előtte. A kivitelezés szokás szerint profi, a hangzás sem rossz. Engem azonban meglep, hogy egy előadó, akinek csupán két önálló lemeze jelent meg (nem számítva a Midgard, és a Skrewdriver feldolgozás lemezeket persze), már megint egy ilyen típusú kiadvánnyal jelentkezik. A 14 számos felhozatalból ez alkalommal 5 feldolgozásunk van (micsoda meglepetés). A rajongók biztos beszerzik, de nekem van egy ilyen húzzunk le még egy bőrt a dologról érzésem. Ezt pedig nem szeretem. Egy ilyen tehetséges előadónál különösen nem.
14 Szám 62:37 perc
Saga második koncertfelvétele ugyan nem sokban különbözik a korábbi anyagaitól, én mégis kicsit értetlenül állok előtte. A kivitelezés szokás szerint profi, a hangzás sem rossz. Engem azonban meglep, hogy egy előadó, akinek csupán két önálló lemeze jelent meg (nem számítva a Midgard, és a Skrewdriver feldolgozás lemezeket persze), már megint egy ilyen típusú kiadvánnyal jelentkezik. A 14 számos felhozatalból ez alkalommal 5 feldolgozásunk van (micsoda meglepetés). A rajongók biztos beszerzik, de nekem van egy ilyen húzzunk le még egy bőrt a dologról érzésem. Ezt pedig nem szeretem. Egy ilyen tehetséges előadónál különösen nem.
14 Szám 62:37 perc
Irminsul – Están Locos Estos Judíos!
Irminsul – Están Locos Estos Judíos! (2013)
A zog által rendesen megritkított spanyol színtérről próbáltam valamiféle anyaghoz hozzájutni. A hispánok mindig otthon voltak a RAC-ban, és jellegzetes mediterrán zenéjükkel nem nagyon lehet veszíteni. A régi nagyok eltűnése óta mégis az Irminsul volt az első olyan csapat, akiknek lemezére nagyon fájt a fogam. Az ELEJ nem is igazán album, inkább nevezhető demónak sok-sok hibával, tévesztéssel. Finoman szólva nem egy mainstream anyag, de örülök, hogy legalább ez eljutott hozzám. A korong legjobban sikerült alkotása szerintem egy feldolgozás, amit talán furcsálhatnak azok, akik néha-néha olvasgatják a bejegyzéseimet. Az „Europa Nación” a Ballagó Idő „Óh Magyarországának” újraértelmezése teljes Európára. Valószínűleg ezzel a húzással nem csak az én szívembe lopták be magukat.
7 Szám 31:41 perc
A zog által rendesen megritkított spanyol színtérről próbáltam valamiféle anyaghoz hozzájutni. A hispánok mindig otthon voltak a RAC-ban, és jellegzetes mediterrán zenéjükkel nem nagyon lehet veszíteni. A régi nagyok eltűnése óta mégis az Irminsul volt az első olyan csapat, akiknek lemezére nagyon fájt a fogam. Az ELEJ nem is igazán album, inkább nevezhető demónak sok-sok hibával, tévesztéssel. Finoman szólva nem egy mainstream anyag, de örülök, hogy legalább ez eljutott hozzám. A korong legjobban sikerült alkotása szerintem egy feldolgozás, amit talán furcsálhatnak azok, akik néha-néha olvasgatják a bejegyzéseimet. Az „Europa Nación” a Ballagó Idő „Óh Magyarországának” újraértelmezése teljes Európára. Valószínűleg ezzel a húzással nem csak az én szívembe lopták be magukat.
7 Szám 31:41 perc
Iron Youth – Faith Is Stronger Than Fire
Iron Youth – Faith Is Stronger Than Fire (2005)
A 3. Iron Youth sorlemez megjelenése messze nem keltett akkora visszhangot, mint az elődei. A fiúk ugyan maradtak az általuk kitaposott ösvényen, és újabb 9 dalon keresztül ostromolnak minket, de az album még ha meg is közelíti elődei szintjét, azokon nem tudott túllépni. A probléma véleményem szerintem nem is ez, hanem, hogy időközben a jelenleg megszállt Németország területén olyan tehetségek kerültek reflektorfénybe, akik mellett elég nehéz labdába rúgni nemzetközi szinten. Aki azonban szerette a hellén harcosok korábbi alkotásait, az nyugodtan odateheti ezt is azok mellé a polcra, aki meg nem az szerintem várja meg inkább a következő korongot. Mert bár a srácok régóta hallgatnak, én bízom a folytatásban. Addig is; Zeusz legyen veletek!
9 Szám 35:23 perc
A 3. Iron Youth sorlemez megjelenése messze nem keltett akkora visszhangot, mint az elődei. A fiúk ugyan maradtak az általuk kitaposott ösvényen, és újabb 9 dalon keresztül ostromolnak minket, de az album még ha meg is közelíti elődei szintjét, azokon nem tudott túllépni. A probléma véleményem szerintem nem is ez, hanem, hogy időközben a jelenleg megszállt Németország területén olyan tehetségek kerültek reflektorfénybe, akik mellett elég nehéz labdába rúgni nemzetközi szinten. Aki azonban szerette a hellén harcosok korábbi alkotásait, az nyugodtan odateheti ezt is azok mellé a polcra, aki meg nem az szerintem várja meg inkább a következő korongot. Mert bár a srácok régóta hallgatnak, én bízom a folytatásban. Addig is; Zeusz legyen veletek!
9 Szám 35:23 perc
World Wide War
SPQR – Bouncin’ Betty – Division Germania – Woden (2007)
Jelen taglalt osztott lemezünkre elég jó csapatokat sikerült összehozni. Először is itt van az olasz HC banda; az SPQR, aztán az amerikai veteránokat tömörítő Bouncin’ Betty, akik szintén HC-ben utaznak, a német Division Germania, és a sorrendben utolsó angol Woden-t sem hiszem, hogy be kéne mutatni, akik továbbra is pogány RAC-ot nyomnak. A névsor azt hiszem önmagában elég, hogy eladja a lemezt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy én már az újrakiadás egy példányát tartom a kezemben. A stílusok ugyan különbőznek, a minőség azonban végig magas szinten mozog, és szívesen mondanám, hogy ezért gyarapítottam vele a gyűjteményemet, de hazudnék. Ha a judapesti pászkabár 3 kutyaütő zenekara mellett szerepelne, akkor is megvenném a DG miatt (persze ez egy abszurd feltevés), akik a „Manifest”-en a „Die Nacht Neigt Sich Dem Ende”-vel kápráztattak el, most pedig a „Jugend In Bewegung”-gal dobattak egy hátast velem. Tényleg nagyon kellemes CD, kiváló előadókkal, és egyik nagy kedvencemmel. 12 oldalas szövegkönyv.
12 Szám 34:53 perc
Jelen taglalt osztott lemezünkre elég jó csapatokat sikerült összehozni. Először is itt van az olasz HC banda; az SPQR, aztán az amerikai veteránokat tömörítő Bouncin’ Betty, akik szintén HC-ben utaznak, a német Division Germania, és a sorrendben utolsó angol Woden-t sem hiszem, hogy be kéne mutatni, akik továbbra is pogány RAC-ot nyomnak. A névsor azt hiszem önmagában elég, hogy eladja a lemezt. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy én már az újrakiadás egy példányát tartom a kezemben. A stílusok ugyan különbőznek, a minőség azonban végig magas szinten mozog, és szívesen mondanám, hogy ezért gyarapítottam vele a gyűjteményemet, de hazudnék. Ha a judapesti pászkabár 3 kutyaütő zenekara mellett szerepelne, akkor is megvenném a DG miatt (persze ez egy abszurd feltevés), akik a „Manifest”-en a „Die Nacht Neigt Sich Dem Ende”-vel kápráztattak el, most pedig a „Jugend In Bewegung”-gal dobattak egy hátast velem. Tényleg nagyon kellemes CD, kiváló előadókkal, és egyik nagy kedvencemmel. 12 oldalas szövegkönyv.
12 Szám 34:53 perc
Painful Awakening – The Reality Hurts
Painful Awakening – The Reality Hurts (2008)
Állítólag az élő fellépéseiken hatalmasat alkotnak, de ez engem mondjuk annyira nem izgat. Bár nagyon tetszik néhány ilyen újhullámos csapat zenéje, ami az öltözködést, meg a többit illeti, az taszít. A koncert videókat elnézve, mintha antifa fiatalokat látnék. A 8 oldalas szokványosnak mondható booklet-et böngészve is valahol az volt az érzésem, hogy ha nem tudnám, miről van szó, azt hinném egy teljesen hétköznapi polkorrekt csapat lemezét tartom a kezemben. Sehol egy nemzeti jelkép, vagy valami hasonló. A szövegek érthetően nem szókimondóak, de hál’ Istennek normális felfogásról árulkodnak. Nem egy kihagyhatatlan anyag, a fanatikusok még szeretni is fogják.
12 Szám 31:56 perc
Állítólag az élő fellépéseiken hatalmasat alkotnak, de ez engem mondjuk annyira nem izgat. Bár nagyon tetszik néhány ilyen újhullámos csapat zenéje, ami az öltözködést, meg a többit illeti, az taszít. A koncert videókat elnézve, mintha antifa fiatalokat látnék. A 8 oldalas szokványosnak mondható booklet-et böngészve is valahol az volt az érzésem, hogy ha nem tudnám, miről van szó, azt hinném egy teljesen hétköznapi polkorrekt csapat lemezét tartom a kezemben. Sehol egy nemzeti jelkép, vagy valami hasonló. A szövegek érthetően nem szókimondóak, de hál’ Istennek normális felfogásról árulkodnak. Nem egy kihagyhatatlan anyag, a fanatikusok még szeretni is fogják.
12 Szám 31:56 perc
Path Of Resistance – MMXIII
Path Of Resistance – MMXIII (2013)
8 év után jelentkezett új lemezzel a PoR. Szép kivitelezésű, tetszetős kiadvány. A kiabálós HC maradt, és még nekem, aki annyira nincs oda ezért a fajta muzsikáért is hallgatható. Dallamok is elég gyakran felbukkannak, aminek ugyancsak örültem. Nem sokat tudok még hozzátenni. A csapat maradt a régi úton, továbbra is profi módon tolják az NSHC szekerét. Ennyi.
11 Szám 43:01 perc
8 év után jelentkezett új lemezzel a PoR. Szép kivitelezésű, tetszetős kiadvány. A kiabálós HC maradt, és még nekem, aki annyira nincs oda ezért a fajta muzsikáért is hallgatható. Dallamok is elég gyakran felbukkannak, aminek ugyancsak örültem. Nem sokat tudok még hozzátenni. A csapat maradt a régi úton, továbbra is profi módon tolják az NSHC szekerét. Ennyi.
11 Szám 43:01 perc
2017. augusztus 1., kedd
Kill Baby, Kill! & The Gits – From The East To The West
Kill Baby, Kill! & The Gits – From The East To The West (2009)
A tragikus sorsú Dieter vezette Kill Baby, Kill! rövid, pár éves élete alatt rendkívül termékeny volt. Ránk hagytak 4 nagylemezt, 3 splitet, és 1 kislemezt, hogy csak a főbb kiadványokat említsem. Ezekből a ’09-es évben látott napvilágot 2 nagylemez, 2 split, meg a kislemez. A FTETTW egyike ezeknek. A lengyel The Gits 6 száma nyitja az osztott lemezt. Nem ismerem őket, bár már hallottam róluk. Dühös, dallamos OI!-t nyomnak, a szövegek alapján a politikailag korrekt jelző pedig távolról sem jellemzi őket. Tulajdonképpen ugyanezt leírhatom a jóval ismertebb KBK-ról is, akik 5 nótát adnak le. Felfogás, és stílusbeli különbségek tehát nem nagyon vannak. A színvonal sem különbözik, bár nekem egy hajszálnyival jobban tetszik Dieterék produkciója. Nagyon jó ötlet volt ezt a két bandát összehozni. A 8 oldalas borító szokás szerint ötletes, bár első ránézésre is vannak benne esztétikai hibák, amik általában sajnos jellemzőek azokra a lemezekre, amikben a Molokoplusversand (ezúttal a Strong Survive-val) kiadó közreműködik. Erősen ajánlott anyag.
11 Szám 37:13 perc
A tragikus sorsú Dieter vezette Kill Baby, Kill! rövid, pár éves élete alatt rendkívül termékeny volt. Ránk hagytak 4 nagylemezt, 3 splitet, és 1 kislemezt, hogy csak a főbb kiadványokat említsem. Ezekből a ’09-es évben látott napvilágot 2 nagylemez, 2 split, meg a kislemez. A FTETTW egyike ezeknek. A lengyel The Gits 6 száma nyitja az osztott lemezt. Nem ismerem őket, bár már hallottam róluk. Dühös, dallamos OI!-t nyomnak, a szövegek alapján a politikailag korrekt jelző pedig távolról sem jellemzi őket. Tulajdonképpen ugyanezt leírhatom a jóval ismertebb KBK-ról is, akik 5 nótát adnak le. Felfogás, és stílusbeli különbségek tehát nem nagyon vannak. A színvonal sem különbözik, bár nekem egy hajszálnyival jobban tetszik Dieterék produkciója. Nagyon jó ötlet volt ezt a két bandát összehozni. A 8 oldalas borító szokás szerint ötletes, bár első ránézésre is vannak benne esztétikai hibák, amik általában sajnos jellemzőek azokra a lemezekre, amikben a Molokoplusversand (ezúttal a Strong Survive-val) kiadó közreműködik. Erősen ajánlott anyag.
11 Szám 37:13 perc
Razor’s Edge – Blood On Their Hands
Razor’s Edge – Blood On Their Hands (2006)
Az angol c18-as banda sorrendben 7. stúdió albuma (6 oldalas szövegkönyv) rendesen meglepett. Eddig sem volt rossz, amit műveltek, de most igazán kitettek magukért. A muzsika hihetetlenül dallamos, és annyira fülbemászó, hogy az ember elsőre megjegyzi, aztán már csak azt veszi észre, hogy együtt dúdolja a zenekarral a refréneket. Ez önmagában nem nagy dolog, az igazi fegyvertény, hogy ezt az állapotot sikerült 12 számon keresztül fenntartani. Csak kapkodtam a fejem, hogy melyik dalt kell majd újrahallgatni, aztán végül maradt az egész lemez. Az évek során Andy hangja eléggé megváltozott, és elég sokat vesztett egyediségéből, valamint ha tárgyilagos akarok lenni, azt is el kell mondanom, hogy vannak pillanatok, amikor el-elfárad, és érezhetően nem úgy énekel, ahogy kéne. Ezt azonban elnézem nekik, elvégre nem profi zenészekről van szó. A másik dolog előtt sokkal értetlenebbül állok. Ez pedig a „The Clash” feldolgozás. Jól sikerült, és bár a témája eléggé elüt a többi dalétól, hangzásban nem lóg ki a sorból. De hát, vegyük már észre, hogy a „The Clash” egy antirasszista (tehát fehérellenes) kompánia volt. Mi a francot keres a nótájuk egy keményvonalas NS rocklemezen?
12 Szám 35:11 perc
Az angol c18-as banda sorrendben 7. stúdió albuma (6 oldalas szövegkönyv) rendesen meglepett. Eddig sem volt rossz, amit műveltek, de most igazán kitettek magukért. A muzsika hihetetlenül dallamos, és annyira fülbemászó, hogy az ember elsőre megjegyzi, aztán már csak azt veszi észre, hogy együtt dúdolja a zenekarral a refréneket. Ez önmagában nem nagy dolog, az igazi fegyvertény, hogy ezt az állapotot sikerült 12 számon keresztül fenntartani. Csak kapkodtam a fejem, hogy melyik dalt kell majd újrahallgatni, aztán végül maradt az egész lemez. Az évek során Andy hangja eléggé megváltozott, és elég sokat vesztett egyediségéből, valamint ha tárgyilagos akarok lenni, azt is el kell mondanom, hogy vannak pillanatok, amikor el-elfárad, és érezhetően nem úgy énekel, ahogy kéne. Ezt azonban elnézem nekik, elvégre nem profi zenészekről van szó. A másik dolog előtt sokkal értetlenebbül állok. Ez pedig a „The Clash” feldolgozás. Jól sikerült, és bár a témája eléggé elüt a többi dalétól, hangzásban nem lóg ki a sorból. De hát, vegyük már észre, hogy a „The Clash” egy antirasszista (tehát fehérellenes) kompánia volt. Mi a francot keres a nótájuk egy keményvonalas NS rocklemezen?
12 Szám 35:11 perc
Street Soldiers / Soldados De Rua
Street Soldiers / Soldados De Rua (1995)
Ez a válogatás a Dogs Of War Records első kiadványa volt még a kilencvenes évek derekán. Meglehetősen illusztris társaságot sikerült összetrombitálni szerte Európából, illetve egy „külsőst” az államokból. Nézzük a szereplőket nemzetiség szerint; itt a portugál LusitanOI! 2X, az amerikai No Alibi 2X, az olasz ADL 122 2X, a német Freikorps 2X, az angol English Rose 2X, a spanyol Division 250 2X, Franciaországból a Viking 1X, és a Bifrost 1X, valamint a hazai Hyde Park 3X. Itt van még 3 dallal egy Krátky Proces nevű különítmény, akik állítólag Szlovákiát képviselik. Minden csapat az anyanyelvén kommunikál (kivétel persze a KP, mert nekik olyan nincs, ők a cseh nyelvet használják erre), ami külön öröm volt számomra. Bár a stílus elég jól behatárolható (egyedül talán az amcsik lógnak ki ebből a szempontból a sorból), mindenki hozzáadja a saját kis plusszát, aminek hatására változatos lesz a lemez. Mai szemmel talán nem olyan technikás, vagy komplex az, amit a csapatok előadnak, de a kiadvány tökéletesen tükrözi, milyen volt a színtér a 90-es évek közepén az olyan fiatalok körében, akik az ellen a politika ellen lázadtak, aminek az eredményét most kezdi igazán nyögni a civilizált világ. 8 oldalas, fekete-fehér booklet.
20 Szám 59:16 perc
Ez a válogatás a Dogs Of War Records első kiadványa volt még a kilencvenes évek derekán. Meglehetősen illusztris társaságot sikerült összetrombitálni szerte Európából, illetve egy „külsőst” az államokból. Nézzük a szereplőket nemzetiség szerint; itt a portugál LusitanOI! 2X, az amerikai No Alibi 2X, az olasz ADL 122 2X, a német Freikorps 2X, az angol English Rose 2X, a spanyol Division 250 2X, Franciaországból a Viking 1X, és a Bifrost 1X, valamint a hazai Hyde Park 3X. Itt van még 3 dallal egy Krátky Proces nevű különítmény, akik állítólag Szlovákiát képviselik. Minden csapat az anyanyelvén kommunikál (kivétel persze a KP, mert nekik olyan nincs, ők a cseh nyelvet használják erre), ami külön öröm volt számomra. Bár a stílus elég jól behatárolható (egyedül talán az amcsik lógnak ki ebből a szempontból a sorból), mindenki hozzáadja a saját kis plusszát, aminek hatására változatos lesz a lemez. Mai szemmel talán nem olyan technikás, vagy komplex az, amit a csapatok előadnak, de a kiadvány tökéletesen tükrözi, milyen volt a színtér a 90-es évek közepén az olyan fiatalok körében, akik az ellen a politika ellen lázadtak, aminek az eredményét most kezdi igazán nyögni a civilizált világ. 8 oldalas, fekete-fehér booklet.
20 Szám 59:16 perc
West Wall – Blitzkrieg Symphony #1 In D-Minor
West Wall – Blitzkrieg Symphony #1 In D-Minor (2006-2012/2015)
A bemutatkozó lemez eredetileg ’06-ban jelent meg, aztán először ’12-ben (mp3-ban) majd ’15-ben követte ezt egy-egy újrakiadás. Utóbbiak feljavított minőségben, újra felvett vokállal, és basszussal. A „háborús metált” játszó zenekar talán a legjobb dolog, amit Ed a Bound For Glory-n kívül összehozott. Nem csoda, hogy ez a formáció 3 albumot is megért. Sajnos a csapat egész munkásságára árnyékot vetett az énekes/frontember Billus Maximus betegsége, aki aztán ’13 augusztusában rákban meghalt. Nekem nem titkoltan azért jön be a WW, mert amellett, hogy rengeteg a hasonlóság a legendás BfG-vel, mégsem mondható rá, hogy egy egyszerű koppintás. Kiforrott, rendkívül összetett muzsika kiváló témaválasztásokkal. Röviden összefoglalva számomra ez a West Wall. A 6 oldalas szövegkönyv ugyan nem a legtökéletesebb, de ha őszinte akarok lenni, el kell mondanom, hogy nem is nagyon nézegettem, annyira lekötött a kiadvány tartalmi része.
8 Szám 32:05 perc
A bemutatkozó lemez eredetileg ’06-ban jelent meg, aztán először ’12-ben (mp3-ban) majd ’15-ben követte ezt egy-egy újrakiadás. Utóbbiak feljavított minőségben, újra felvett vokállal, és basszussal. A „háborús metált” játszó zenekar talán a legjobb dolog, amit Ed a Bound For Glory-n kívül összehozott. Nem csoda, hogy ez a formáció 3 albumot is megért. Sajnos a csapat egész munkásságára árnyékot vetett az énekes/frontember Billus Maximus betegsége, aki aztán ’13 augusztusában rákban meghalt. Nekem nem titkoltan azért jön be a WW, mert amellett, hogy rengeteg a hasonlóság a legendás BfG-vel, mégsem mondható rá, hogy egy egyszerű koppintás. Kiforrott, rendkívül összetett muzsika kiváló témaválasztásokkal. Röviden összefoglalva számomra ez a West Wall. A 6 oldalas szövegkönyv ugyan nem a legtökéletesebb, de ha őszinte akarok lenni, el kell mondanom, hogy nem is nagyon nézegettem, annyira lekötött a kiadvány tartalmi része.
8 Szám 32:05 perc
Before god – Under The Blood Banner
Before god – Under The Blood Banner (2000)
A BG Big Ed egyik project-je a számos közül, amivel a BfG inaktivitása alatt foglalkozott. A második lemez az UTBB a kevésbé sikeres. A bemutatkozó „Wolves Amongst The Sheep” 2012-ig már két újrakiadást is megért. Általában nem hiszek az eladási statisztikákban, mert nem sok embernek van olyan jó, és kifinomult ízlése, mint nekem, ezért mindenféle előítélet, és a másik lemez ismerete nélkül hallgattam a korongot. A 8 oldalas, tetszetősnek egyáltalán nem nevezhető booklet-en meglehetősen gyorsan átrágtam magam, mivel a szövegeken kívül semmi lényeges infót nem tartalmaz. Fénykép is csak egy van, az is Jens Rahl-ról, az egykori Kreuzfeuer énekesről, mivel a kiadó az ő emlékének ajánlja a lemezt. A zenei rész már nagyobb falatnak bizonyult. Mivel Ed legrosszabb muzikális megnyilvánulásai is magas szintet képviselnek, úgy gondoltam a vokálon áll vagy bukik a dolog, azaz az ének fogja eldönteni, mennyit fogom hallgatni az elkövetkező időszakban. Nos, szerintem Ed kiskorában beleesett egy üstbe, amiben folyékony heavy metál fortyogott, mert itt újra bemutatja, hogy a vérében van a stílus. Az énekhang a minőségben nem okozott csalódást, de ez viszont már nem az én területem, vagy ahogy az angolok mondanák; „not my cup of tea”. Azt hiszem a károgós a megfelelő jelző, amit elsősorban nsbm hordák anyagain hallottam. Dallamos vokál csak az „Iceland”, és „Condemned To Walk Alone” című dalokban csendül fel, amik épp ezért személyes kedvenceim, de hazudnék ha azt mondanám, hogy ezek mentik meg a lemezt. Az elejétől a végéig profi munka az egész, csak egész egyszerűen én már évtizedek óta a dallamosabb ének szerelmese vagyok, ami itt nem jut főszerephez. Az értékelésem pozitív, és nagyon kíváncsi vagyok a másik anyagra is, mert mint azt már fentebb leírtam, az sokkal népszerűbb ennél. Az biztos, hogy ha a közelembe kerül, teszek vele egy próbát.
10 Szám 47:20 perc
A BG Big Ed egyik project-je a számos közül, amivel a BfG inaktivitása alatt foglalkozott. A második lemez az UTBB a kevésbé sikeres. A bemutatkozó „Wolves Amongst The Sheep” 2012-ig már két újrakiadást is megért. Általában nem hiszek az eladási statisztikákban, mert nem sok embernek van olyan jó, és kifinomult ízlése, mint nekem, ezért mindenféle előítélet, és a másik lemez ismerete nélkül hallgattam a korongot. A 8 oldalas, tetszetősnek egyáltalán nem nevezhető booklet-en meglehetősen gyorsan átrágtam magam, mivel a szövegeken kívül semmi lényeges infót nem tartalmaz. Fénykép is csak egy van, az is Jens Rahl-ról, az egykori Kreuzfeuer énekesről, mivel a kiadó az ő emlékének ajánlja a lemezt. A zenei rész már nagyobb falatnak bizonyult. Mivel Ed legrosszabb muzikális megnyilvánulásai is magas szintet képviselnek, úgy gondoltam a vokálon áll vagy bukik a dolog, azaz az ének fogja eldönteni, mennyit fogom hallgatni az elkövetkező időszakban. Nos, szerintem Ed kiskorában beleesett egy üstbe, amiben folyékony heavy metál fortyogott, mert itt újra bemutatja, hogy a vérében van a stílus. Az énekhang a minőségben nem okozott csalódást, de ez viszont már nem az én területem, vagy ahogy az angolok mondanák; „not my cup of tea”. Azt hiszem a károgós a megfelelő jelző, amit elsősorban nsbm hordák anyagain hallottam. Dallamos vokál csak az „Iceland”, és „Condemned To Walk Alone” című dalokban csendül fel, amik épp ezért személyes kedvenceim, de hazudnék ha azt mondanám, hogy ezek mentik meg a lemezt. Az elejétől a végéig profi munka az egész, csak egész egyszerűen én már évtizedek óta a dallamosabb ének szerelmese vagyok, ami itt nem jut főszerephez. Az értékelésem pozitív, és nagyon kíváncsi vagyok a másik anyagra is, mert mint azt már fentebb leírtam, az sokkal népszerűbb ennél. Az biztos, hogy ha a közelembe kerül, teszek vele egy próbát.
10 Szám 47:20 perc
Grenadier – Commando
Grenadier – Commando (1997)
A Grenadier annyit tesz, hogy az Endstufe-ban Big Ed átvette a szólógitár feladatait, az énekeshez Brandy-hez pedig csatlakozott Scott (Fortress). Ebben a felállásban hozták össze ezt az 5 nótát. A címadó később felkerült a BfG „Hate Train Rolling”-jára Joel tolmácsolásában, akinek állítólag ez az egyik kedvenc száma, az „Ermordet”-tel pedig ugyanez történt, csak a „Last Act Of Defiance”-ra játszották fel újra (46 Years In Hell címmel). A maradék 3-nak kisebb volt a visszhangja, de azért tölteléknek sem nevezhetem őket nyugodt szívvel. Abszolút kultikus kiadvány mai szemmel nézve. 4 oldalas booklet fényképekkel, szövegek nélkül.
5 Szám 17:42 perc
A Grenadier annyit tesz, hogy az Endstufe-ban Big Ed átvette a szólógitár feladatait, az énekeshez Brandy-hez pedig csatlakozott Scott (Fortress). Ebben a felállásban hozták össze ezt az 5 nótát. A címadó később felkerült a BfG „Hate Train Rolling”-jára Joel tolmácsolásában, akinek állítólag ez az egyik kedvenc száma, az „Ermordet”-tel pedig ugyanez történt, csak a „Last Act Of Defiance”-ra játszották fel újra (46 Years In Hell címmel). A maradék 3-nak kisebb volt a visszhangja, de azért tölteléknek sem nevezhetem őket nyugodt szívvel. Abszolút kultikus kiadvány mai szemmel nézve. 4 oldalas booklet fényképekkel, szövegek nélkül.
5 Szám 17:42 perc
Brainwash & Bound For Glory – Day Of Victory
Brainwash & Bound For Glory – Day Of Victory (2016)
A világ két legaktívabb kiadója a PC, és az OPOS Records egyesítette erejét, és legnépszerűbb üdvöskéiket egy split lemez kapcsán. Nagy várakozás előzte meg a kiadvány megjelenését, és én sem kicsit voltam kíváncsi, mi fog kisülni a Brainwash és a Bound For Glory találkozásából. A borítóért a nyakamat teszem rá, ez alkalommal az OPOS a felelős, akik mindig lenyűgöznek a képi világukkal, és ez most sincs másképp, leszámítva azt, hogy a fedőkép nagyon nem illik ide. Ez nagyon jól mutatna egy nsbm anyagon, de nem itt. A 12 oldalas szövegkönyv többi része egyébként szintén nem rossz, bár egy kicsivel több infó azért jöhetett volna. A korong a Brainwash bevezetőjével indul, aztán még 6 nótán keresztül szórakoztatnak minket. Ugyanazt művelik, mint a „Time To Act”-on, de ezek a számok kevésbé jöttek be, mint az azon szereplők. A produkció lezárásaként felcsendülő ballada sem olyan átütő erejű, mint volt a „Mayhemic Silence”. A BfG 5 új szerzeménnyel készült. Ezek legjobban az utolsó (Death And Defiance) album alkotásaira hasonlítanak. Az amerikai fronton sem ér minket komoly csalódás. A lemez utolsó szerzeménye, a már szinte kötelező közös nótában is mindenki odatette magát, de ez sem fogott meg annyira, mint azt vártam volna. Ha összegeznem kéne a benyomásaimat, akkor azt kell mondjam, egyáltalán nem vagyok csalódott. A Brainwash és a Bound For Glory is stílusuk zászlóshajói. Az ő együttműködésüktől pedig, nem is tudom, de talán csodát vártam. Ez pedig hiba volt. Csodát nem kaptam, csak azt, amire normális felfogással számítani lehetett. Egy nagyon ütős osztott lemezt, amin korunk legnépszerűbb csapatai közül kettő is szerepel.
13 Szám 53:03 perc
A világ két legaktívabb kiadója a PC, és az OPOS Records egyesítette erejét, és legnépszerűbb üdvöskéiket egy split lemez kapcsán. Nagy várakozás előzte meg a kiadvány megjelenését, és én sem kicsit voltam kíváncsi, mi fog kisülni a Brainwash és a Bound For Glory találkozásából. A borítóért a nyakamat teszem rá, ez alkalommal az OPOS a felelős, akik mindig lenyűgöznek a képi világukkal, és ez most sincs másképp, leszámítva azt, hogy a fedőkép nagyon nem illik ide. Ez nagyon jól mutatna egy nsbm anyagon, de nem itt. A 12 oldalas szövegkönyv többi része egyébként szintén nem rossz, bár egy kicsivel több infó azért jöhetett volna. A korong a Brainwash bevezetőjével indul, aztán még 6 nótán keresztül szórakoztatnak minket. Ugyanazt művelik, mint a „Time To Act”-on, de ezek a számok kevésbé jöttek be, mint az azon szereplők. A produkció lezárásaként felcsendülő ballada sem olyan átütő erejű, mint volt a „Mayhemic Silence”. A BfG 5 új szerzeménnyel készült. Ezek legjobban az utolsó (Death And Defiance) album alkotásaira hasonlítanak. Az amerikai fronton sem ér minket komoly csalódás. A lemez utolsó szerzeménye, a már szinte kötelező közös nótában is mindenki odatette magát, de ez sem fogott meg annyira, mint azt vártam volna. Ha összegeznem kéne a benyomásaimat, akkor azt kell mondjam, egyáltalán nem vagyok csalódott. A Brainwash és a Bound For Glory is stílusuk zászlóshajói. Az ő együttműködésüktől pedig, nem is tudom, de talán csodát vártam. Ez pedig hiba volt. Csodát nem kaptam, csak azt, amire normális felfogással számítani lehetett. Egy nagyon ütős osztott lemezt, amin korunk legnépszerűbb csapatai közül kettő is szerepel.
13 Szám 53:03 perc
2017. július 1., szombat
Nation Blanche – Nation Blanche
Nation Blanche – Nation Blanche (2003)
Nem is emlékszem már, hogy került hozzám ez a CD. A tökismeretlen NB egyetlen lemeze egy borítónak nem nevezhető egyoldalas valamibe lett csomagolva. Alapjáraton szeretem a francia RAC-ot. Legalábbis jobban, mint magukat a franciákat, ezért a polcomon sorakozik a nagy klasszikusok mellett jónéhány új tehetség is. Nos, a NB esetében sajnos nem csak a külalakkal vannak problémáim. A muzsika, és az ének alapvetően nem lenne rossz, de annyira monoton, és annyira unalmas már a második szám után, hogy a kiadványt még az egyébként eléggé egzotikus francia nyelv sem menti meg a középszerűségtől. Nem véletlen, hogy ismeretlenek maradtak Gallián kívül, és egész egyszerűen nem értem, hogy kerülhettek a gyűjteményemben olyan előadók mellé, mint a Bunker 84, az Evil Skins, vagy akár a Skinkorps.
11 Szám 36:46 perc
Nem is emlékszem már, hogy került hozzám ez a CD. A tökismeretlen NB egyetlen lemeze egy borítónak nem nevezhető egyoldalas valamibe lett csomagolva. Alapjáraton szeretem a francia RAC-ot. Legalábbis jobban, mint magukat a franciákat, ezért a polcomon sorakozik a nagy klasszikusok mellett jónéhány új tehetség is. Nos, a NB esetében sajnos nem csak a külalakkal vannak problémáim. A muzsika, és az ének alapvetően nem lenne rossz, de annyira monoton, és annyira unalmas már a második szám után, hogy a kiadványt még az egyébként eléggé egzotikus francia nyelv sem menti meg a középszerűségtől. Nem véletlen, hogy ismeretlenek maradtak Gallián kívül, és egész egyszerűen nem értem, hogy kerülhettek a gyűjteményemben olyan előadók mellé, mint a Bunker 84, az Evil Skins, vagy akár a Skinkorps.
11 Szám 36:46 perc
Dragonlance – Blood And Steel
Dragonlance – Blood And Steel (1998)
A Dragonlance egy fantasy világ. Itt azonban azt jelenti, hogy Ken megint összeállt egy másik csapattal egy lemez erejéig. Ez a csapat pedig nem más, mint a Sturmwehr. Mivel Ken, és Jens gyakorlatilag folyamatosan ontja magából a jobbnál jobb, és persze kevésbé jó lemezeket, törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb találkoznak. Ez a találkozó ’98-ban jött létre, és az eredmény mindenképpen meggyőző. Hogy teljes legyen a kép, el kell mondjam, hogy Billy a Celtic Warrior-ból szintén csatlakozott hozzájuk, így a német-angol szövetséghez csatlakozott Wales is. A Cardiff-London-Gelsenkirchen tengely nem hibázott. Német és angol nyelvű dalok váltogatják egymást a meglehetősen hosszú műsoridő során. A témák legtöbbje apolitikus. Inkább a manapság már nem túl divatos értékekről szólnak. A 12 oldalas booklet egészen átlagos, szinte méltatlan a felvételhez. De, ha feltűnik valahol esetleg egy-két példány belőle, akkor érdemes lecsapni rá, mert minden szempontból beszerzésre méltó kiadvány.
11 Szám 58:33 perc
A Dragonlance egy fantasy világ. Itt azonban azt jelenti, hogy Ken megint összeállt egy másik csapattal egy lemez erejéig. Ez a csapat pedig nem más, mint a Sturmwehr. Mivel Ken, és Jens gyakorlatilag folyamatosan ontja magából a jobbnál jobb, és persze kevésbé jó lemezeket, törvényszerű volt, hogy előbb-utóbb találkoznak. Ez a találkozó ’98-ban jött létre, és az eredmény mindenképpen meggyőző. Hogy teljes legyen a kép, el kell mondjam, hogy Billy a Celtic Warrior-ból szintén csatlakozott hozzájuk, így a német-angol szövetséghez csatlakozott Wales is. A Cardiff-London-Gelsenkirchen tengely nem hibázott. Német és angol nyelvű dalok váltogatják egymást a meglehetősen hosszú műsoridő során. A témák legtöbbje apolitikus. Inkább a manapság már nem túl divatos értékekről szólnak. A 12 oldalas booklet egészen átlagos, szinte méltatlan a felvételhez. De, ha feltűnik valahol esetleg egy-két példány belőle, akkor érdemes lecsapni rá, mert minden szempontból beszerzésre méltó kiadvány.
11 Szám 58:33 perc
Definite Hate – Welcome To The South
Definite Hate – Welcome To The South (2005)
Érdekes, hogy általában csak a híresebb zenekaroknak vannak klónjaik. Illetve ez lehet, hogy nem teljesen igaz. Elképzelhető, hogy egy tökismeretlen csapat is rendelkezik hasonló hangzású bandával, csak hát az a kutyát nem érdekli. Bár az, ha valakinek sikerül egy kimagasló formációt másolni, az önmagában mutat némi zenei potenciált, a sikerhez mégis több kell, kell valami plusz. A DH színre lépésekor mindenki azt írta, hogy az énekes hangja kisértetiesen hasonlít a Bully Boys frontemberének vokáljához. Szerintem nem csak hasonlít, hanem ugyanolyan. Ez talán nem olyan meglepő, ha hozzátesszük, hogy mindkét frontember lenn a déli államokban készült. A muzsika, amit létrehoztak, tényleg hasonló, de míg a Bully-k már évtizedek óta csiszolják a sajátjukat, addig az újoncoknak még nem olyan kiforrott a stílusa. Nem olyan átütő, kicsit monoton is, de azért átlagosnak sem mondanám. Szerintem senki nem fog megdöbbenni, ha első körben BB szimpatizánsoknak ajánlom a lemezt. Bemutatkozásnak elég jó lett, a folytatásról majd később. 8 oldalas szövegkönyv.
12+1 Szám 45:04 perc
Érdekes, hogy általában csak a híresebb zenekaroknak vannak klónjaik. Illetve ez lehet, hogy nem teljesen igaz. Elképzelhető, hogy egy tökismeretlen csapat is rendelkezik hasonló hangzású bandával, csak hát az a kutyát nem érdekli. Bár az, ha valakinek sikerül egy kimagasló formációt másolni, az önmagában mutat némi zenei potenciált, a sikerhez mégis több kell, kell valami plusz. A DH színre lépésekor mindenki azt írta, hogy az énekes hangja kisértetiesen hasonlít a Bully Boys frontemberének vokáljához. Szerintem nem csak hasonlít, hanem ugyanolyan. Ez talán nem olyan meglepő, ha hozzátesszük, hogy mindkét frontember lenn a déli államokban készült. A muzsika, amit létrehoztak, tényleg hasonló, de míg a Bully-k már évtizedek óta csiszolják a sajátjukat, addig az újoncoknak még nem olyan kiforrott a stílusa. Nem olyan átütő, kicsit monoton is, de azért átlagosnak sem mondanám. Szerintem senki nem fog megdöbbenni, ha első körben BB szimpatizánsoknak ajánlom a lemezt. Bemutatkozásnak elég jó lett, a folytatásról majd később. 8 oldalas szövegkönyv.
12+1 Szám 45:04 perc
Battlefront – Into The Storm
Battlefront – Into The Storm (1999)
A nem túl zsúfolt kanadai színtérről érkezett korong ugyan nem váltotta meg a világot, de legalább jelezte, hogy az amerikai kontinens legliberálisabb államában sem ért egyet mindenki az ön-, azaz fehérgyilkos politikával. Bár a Panzerfaust rengeteg lemezt adott ki akkoriban, azért egy szintet mindig tartottak. A muzsika szerintem egészen kiemelkedőnek mondható, amibe beleköthetnék, az az ének monotonitása. Összességében nem lógnak ki az akkori mezőnyből sem pozitív, sem negatív irányba. A 8 oldalas booklet elég egyszerű. Számomra legkedvesebb része, az a fénykép, amin a fiatal Ed, és a szintén fiatal Ken fogja közre az énekest. Ha fejlődtek volna még egy kicsit, sokra vihették volna, de sajnos nem volt folytatás.
10 Szám 33:15 perc
A nem túl zsúfolt kanadai színtérről érkezett korong ugyan nem váltotta meg a világot, de legalább jelezte, hogy az amerikai kontinens legliberálisabb államában sem ért egyet mindenki az ön-, azaz fehérgyilkos politikával. Bár a Panzerfaust rengeteg lemezt adott ki akkoriban, azért egy szintet mindig tartottak. A muzsika szerintem egészen kiemelkedőnek mondható, amibe beleköthetnék, az az ének monotonitása. Összességében nem lógnak ki az akkori mezőnyből sem pozitív, sem negatív irányba. A 8 oldalas booklet elég egyszerű. Számomra legkedvesebb része, az a fénykép, amin a fiatal Ed, és a szintén fiatal Ken fogja közre az énekest. Ha fejlődtek volna még egy kicsit, sokra vihették volna, de sajnos nem volt folytatás.
10 Szám 33:15 perc
Céltica – Céltica
Céltica – Céltica (1998)
Az Estirpe Imperial project egyetlen megjelent albumának több mint tíz évet kellett várnia, hogy eljuthasson hozzám. Akárcsak a 7 Muelles-nél, itt sem tudtak teljesen elszakadni a gyökerektől, ami nekünk persze csak jó. Mégis más, mint az anyazenekar. Főszereplő a skótduda, és a nevükhöz méltóan főleg kelta zenei motívumokkal dolgoznak. Nem is RAC lemez ez, hanem inkább népi vagy, ha jobban tetszik folk muzsika. A keményebb zenék kedvelőit nem fogja lázba hozni, és én is inkább maradok az EI-nél. A 8 oldalas booklet-ben elolvasgathatjuk a szövegeket (kivétel persze az instrumentális Célticáét), de a spanyol nyelvtudás nélkülözhetetlen hozzá. Szép lemez ez, de nem az én világom.
9 Szám 40:44 perc
Az Estirpe Imperial project egyetlen megjelent albumának több mint tíz évet kellett várnia, hogy eljuthasson hozzám. Akárcsak a 7 Muelles-nél, itt sem tudtak teljesen elszakadni a gyökerektől, ami nekünk persze csak jó. Mégis más, mint az anyazenekar. Főszereplő a skótduda, és a nevükhöz méltóan főleg kelta zenei motívumokkal dolgoznak. Nem is RAC lemez ez, hanem inkább népi vagy, ha jobban tetszik folk muzsika. A keményebb zenék kedvelőit nem fogja lázba hozni, és én is inkább maradok az EI-nél. A 8 oldalas booklet-ben elolvasgathatjuk a szövegeket (kivétel persze az instrumentális Célticáét), de a spanyol nyelvtudás nélkülözhetetlen hozzá. Szép lemez ez, de nem az én világom.
9 Szám 40:44 perc
Punkfront – Das Zweite Streich
Punkfront – Das Zweite Streich (2015)
Rühellem a punkokat. Kezdetben a punk is egy lázadás volt a rendszer ellen. Tele volt fiatalos energiával, lendülettel, és a hazafias felfogás sem hiányzott belőle. Mégha ez utóbbi valószínűleg nem is volt tudatos, ellensúlyozta azt, amit a kinézet okozott a gyomromban. Aztán persze a „tudjukkik” megérezték a pénzszagot, és hazavágták az egészet. A Punk hiteltelen lett, ami jó volt benne, azt kivágták belőle, és persze vörösre színezték az egészet. Mostanában azonban megjelentek olyan csapatok, akik vissza akarják hozni a régi punkot a „Punk’s not Red” zászlaja alatt. A Punkfront első teljes hosszúságú albuma (ezelőtt volt egy bemutatkozó mini CD-jük is) is ezt a vonalat képviseli. Nagy különbséget nem hallok egy dallamos RAC lemezhez képest (kivéve némelyik dal témáját), így bátran ajánlom a darabot keményvonalas kopaszoknak is. A 8 oldalas booklet is meglehetősen puritán. A jól sikerült lemez mindenképp szép eredmény. Sajnos a magasztosabb célt nem sikerült elérni. Az átlagember szemében (meg a normálisak legtöbbjének szemében is) a punk nem más mint vörös söpredék, és ezt pár értelmesebb tarajos nem tudja ellensúlyozni. Ahoz tudnám ezt hasonlítani, mint amit a skinhead kultúrával csináltak ezek a „tudjukkik”. Évtizedeken keresztül oltották az emberekbe, hogy a kopaszok rasszisták, és most már ők sem tudják visszafordítani az egészet, és eladni a sharp mesét. Pedig nekik nem kis propagandagépezet áll a hátuk mögött. A skinek barnák, a punkok vörösek, ez pedig egy jó kis lemez. Persze utóbbi nem változtat azon, hogy, hát hogy is mondjam? Ja, megvan; rühellem a punkokat!
10 Szám 27:44 perc
Rühellem a punkokat. Kezdetben a punk is egy lázadás volt a rendszer ellen. Tele volt fiatalos energiával, lendülettel, és a hazafias felfogás sem hiányzott belőle. Mégha ez utóbbi valószínűleg nem is volt tudatos, ellensúlyozta azt, amit a kinézet okozott a gyomromban. Aztán persze a „tudjukkik” megérezték a pénzszagot, és hazavágták az egészet. A Punk hiteltelen lett, ami jó volt benne, azt kivágták belőle, és persze vörösre színezték az egészet. Mostanában azonban megjelentek olyan csapatok, akik vissza akarják hozni a régi punkot a „Punk’s not Red” zászlaja alatt. A Punkfront első teljes hosszúságú albuma (ezelőtt volt egy bemutatkozó mini CD-jük is) is ezt a vonalat képviseli. Nagy különbséget nem hallok egy dallamos RAC lemezhez képest (kivéve némelyik dal témáját), így bátran ajánlom a darabot keményvonalas kopaszoknak is. A 8 oldalas booklet is meglehetősen puritán. A jól sikerült lemez mindenképp szép eredmény. Sajnos a magasztosabb célt nem sikerült elérni. Az átlagember szemében (meg a normálisak legtöbbjének szemében is) a punk nem más mint vörös söpredék, és ezt pár értelmesebb tarajos nem tudja ellensúlyozni. Ahoz tudnám ezt hasonlítani, mint amit a skinhead kultúrával csináltak ezek a „tudjukkik”. Évtizedeken keresztül oltották az emberekbe, hogy a kopaszok rasszisták, és most már ők sem tudják visszafordítani az egészet, és eladni a sharp mesét. Pedig nekik nem kis propagandagépezet áll a hátuk mögött. A skinek barnák, a punkok vörösek, ez pedig egy jó kis lemez. Persze utóbbi nem változtat azon, hogy, hát hogy is mondjam? Ja, megvan; rühellem a punkokat!
10 Szám 27:44 perc
Odium – Hart Mot Hart
Odium – Hart Mot Hart (1995)
A ’93-ban alakult egylemezes Odium nem volt a legismertebb svéd együttes a skandináv RAC zene palettáján, és emellett azt is el lehet mondani, hogy elég kevés vizet zavartak. Az album mellett megmaradt róluk néhány koncertfelvétel, de ezeket a többcsapatos felvételeket sem miattuk keresi általában az ember. Az előzenekar státuszból nem nagyon tudtak továbblépni. Ma már talán illik rájuk a klasszikus jelző, de valójában egy elég egyszerű rockmuzsikát produkáló sablonos valamit műveltek akkoriban. Valamiféle kötődésük volt a később nagyobb sikert elérő szintén svéd Totenkopf zenekarral is, de ez nem mentette meg őket a szinte teljes feledéstől. Monoton, rövid, egysíkú az egész korong, ami mellé ha berakunk mondjuk egy Pluton Svea lemezt, hát…Ég és Föld. Tényleg csak megveszekedett rajongóknak ajánlom, mert annyira átlagos az egész. A borítónak nem nevezhető egylapos valami szintén nem vásárlócsalogató. Háttérzenének mondjuk például fűnyíráshoz kiváló, de semmi több. Talán a svéd őskövületek másképp vélekednek róla. Engem finoman szólva nem győzött meg az anyag.
14 Szám 28:27 perc
A ’93-ban alakult egylemezes Odium nem volt a legismertebb svéd együttes a skandináv RAC zene palettáján, és emellett azt is el lehet mondani, hogy elég kevés vizet zavartak. Az album mellett megmaradt róluk néhány koncertfelvétel, de ezeket a többcsapatos felvételeket sem miattuk keresi általában az ember. Az előzenekar státuszból nem nagyon tudtak továbblépni. Ma már talán illik rájuk a klasszikus jelző, de valójában egy elég egyszerű rockmuzsikát produkáló sablonos valamit műveltek akkoriban. Valamiféle kötődésük volt a később nagyobb sikert elérő szintén svéd Totenkopf zenekarral is, de ez nem mentette meg őket a szinte teljes feledéstől. Monoton, rövid, egysíkú az egész korong, ami mellé ha berakunk mondjuk egy Pluton Svea lemezt, hát…Ég és Föld. Tényleg csak megveszekedett rajongóknak ajánlom, mert annyira átlagos az egész. A borítónak nem nevezhető egylapos valami szintén nem vásárlócsalogató. Háttérzenének mondjuk például fűnyíráshoz kiváló, de semmi több. Talán a svéd őskövületek másképp vélekednek róla. Engem finoman szólva nem győzött meg az anyag.
14 Szám 28:27 perc
2017. június 1., csütörtök
Steelcap – Bullet To The Head
Steelcap – Bullet To The Head (1999)
Amcsi banda az ezredforduló környékén. Vajon milyen lehet? Szókimondó? Kemény muzsikával? Egy „ízléses” booklettel, amiben a horogkereszteket hullák társaságában találjuk? Igen, igen, és még egyszer igen. A Steelcap nem volt annyira ismert, bár a jelek szerint megvolt benne a potenciál, ami sok amerikai csapatot népszerűvé tett abban az időben. Azért mondjuk sajnálni sem kell a fiúkat. Egyetlen lemezük a Final Stand jóvoltából egy újrakiadást is megélt. Eredetileg a Tri State-nél voltak, akik leginkább a hatecore lemezeikről voltak híresek, de gondoztak más stílusú kiadványokat is, amire az egyik legjobb példa a „Bullet To The Head”. Ez inkább RAC jenki stílusban természetesen jó nagy adag gyűlőlettel fűszerezve. Az irányzat szerelmesei valószínűleg boot party-kat rendeztek a megjelenés örömére. Nekem anno elég volt a tudat, hogy ezúttal is kifogtam egy jó kis lemezt.
13 Szám 30:25 perc
Amcsi banda az ezredforduló környékén. Vajon milyen lehet? Szókimondó? Kemény muzsikával? Egy „ízléses” booklettel, amiben a horogkereszteket hullák társaságában találjuk? Igen, igen, és még egyszer igen. A Steelcap nem volt annyira ismert, bár a jelek szerint megvolt benne a potenciál, ami sok amerikai csapatot népszerűvé tett abban az időben. Azért mondjuk sajnálni sem kell a fiúkat. Egyetlen lemezük a Final Stand jóvoltából egy újrakiadást is megélt. Eredetileg a Tri State-nél voltak, akik leginkább a hatecore lemezeikről voltak híresek, de gondoztak más stílusú kiadványokat is, amire az egyik legjobb példa a „Bullet To The Head”. Ez inkább RAC jenki stílusban természetesen jó nagy adag gyűlőlettel fűszerezve. Az irányzat szerelmesei valószínűleg boot party-kat rendeztek a megjelenés örömére. Nekem anno elég volt a tudat, hogy ezúttal is kifogtam egy jó kis lemezt.
13 Szám 30:25 perc
English Rose – You Know Our Name
English Rose – You Know Our Name (1997)
Húú, de jó régen volt már, mikor besétáltam a Rockworld-be, aztán nem sokkal később már otthon hallgattam az angolok számomra legkedvesebb lemezét. A 3. English Rose soralbum 15 dalt tartalmaz közel egy órában, egy 4 oldalas booklettel, amiben rövid biográfiát, és fényképeket találunk. A saját nóták mellett feldolgozásokat is feljátszottak, de a produkció ezek nélkül sem lenne rossz. Valamivel változatosabbnak hat, mint az átlagos brit RAC, de erre nem vennék mérget. Elfogult vagyok ezzel az anyaggal kapcsolatban. Soha nem volt kedvenc, nem is hallgattam túl sokat, de mégis valahogy nem tudok róla rosszat írni. Azt hiszem, ez már az öregség jele…
15 Szám 50:47 perc
Húú, de jó régen volt már, mikor besétáltam a Rockworld-be, aztán nem sokkal később már otthon hallgattam az angolok számomra legkedvesebb lemezét. A 3. English Rose soralbum 15 dalt tartalmaz közel egy órában, egy 4 oldalas booklettel, amiben rövid biográfiát, és fényképeket találunk. A saját nóták mellett feldolgozásokat is feljátszottak, de a produkció ezek nélkül sem lenne rossz. Valamivel változatosabbnak hat, mint az átlagos brit RAC, de erre nem vennék mérget. Elfogult vagyok ezzel az anyaggal kapcsolatban. Soha nem volt kedvenc, nem is hallgattam túl sokat, de mégis valahogy nem tudok róla rosszat írni. Azt hiszem, ez már az öregség jele…
15 Szám 50:47 perc
Valhöll – RAC ’N’ Roll
Valhöll – RAC ’N’ Roll (2011)
A németeknél népszerűnek mondható formáció híre hozzám elég sokára jutott el. A sikerük titka egyértelműen az, ami a Landser-t is naggyá tette. Mókás, ugyanakkor húzós szövegek, fülbemászó dallamok. A Luni által meghonosított ökörködések sem hiányoznak. Aki szereti, vagy érdeklődik a német RAC iránt, az semmiképpen nem fog csalódni, ha beruház a Valhöll lemezére. Hamisítatlan germán muzsikát fog kapni, ami nem csak megnevezésében német. Ütős lemez.
10 Szám 44:44 perc
A németeknél népszerűnek mondható formáció híre hozzám elég sokára jutott el. A sikerük titka egyértelműen az, ami a Landser-t is naggyá tette. Mókás, ugyanakkor húzós szövegek, fülbemászó dallamok. A Luni által meghonosított ökörködések sem hiányoznak. Aki szereti, vagy érdeklődik a német RAC iránt, az semmiképpen nem fog csalódni, ha beruház a Valhöll lemezére. Hamisítatlan germán muzsikát fog kapni, ami nem csak megnevezésében német. Ütős lemez.
10 Szám 44:44 perc
Hais & Fiers / Choc Frontal
Hais & Fiers / Choc Frontal (2007)
A „Dél Francia Összefogás” jegyében létrejött osztott lemez kellemes meglepetést okozott. Mindkét csapat az újabbak közé tartozik, de old school RAC-ot játszanak, aminek hatására az olyan nagyokra hajaznak, mint a Skinkorps, vagy a Bunker 84. Az egytucat nótán testvériesen megosztoznak (ami itt fele-felét jelent), így a lemez végére biztosan el tudtam dönteni, melyik banda tetszett jobban. Nagy különbség ugyan nincs, de míg az egyik csapat „csak” jó, a másiknak rögtön rákerestem a lemezeire az interneten. Hogy melyik-melyik, az maradjon az én titkom, legyen elég annyi, hogy egy ajánlott split-et sikerült összehozni, és ennek én személy szerint nagyon örülök. 16 oldalas booklet.
12 Szám 44:40 perc
A „Dél Francia Összefogás” jegyében létrejött osztott lemez kellemes meglepetést okozott. Mindkét csapat az újabbak közé tartozik, de old school RAC-ot játszanak, aminek hatására az olyan nagyokra hajaznak, mint a Skinkorps, vagy a Bunker 84. Az egytucat nótán testvériesen megosztoznak (ami itt fele-felét jelent), így a lemez végére biztosan el tudtam dönteni, melyik banda tetszett jobban. Nagy különbség ugyan nincs, de míg az egyik csapat „csak” jó, a másiknak rögtön rákerestem a lemezeire az interneten. Hogy melyik-melyik, az maradjon az én titkom, legyen elég annyi, hogy egy ajánlott split-et sikerült összehozni, és ennek én személy szerint nagyon örülök. 16 oldalas booklet.
12 Szám 44:40 perc
Pro Patria – Svensk Makt
Pro Patria – Svensk Makt (1994)
A Pluton Svea elődje ma már legendásnak számít. Egyetlen elérhető lemezük rövid, egyszerű rockdalokat vonultat fel. Dallamos, fogyasztható, de mai szemmel nézve, nem egy kimagasló alkotás. Volt hova fejlődni, amit aztán a svédek a Pluton Svea-val meg is tettek, de a kultuszt nem lehet vitatni. Nem hiszem, hogy az újoncok közül sokan felkapnák rá a fejüket, de az öreg rókák biztos jobban értékelik. A 4 oldalas „booklet” a muzsikához hasonlóan végtelenül puritán, így, ha valaki többet akar tudni erről a csapatról, annak máshol kell infók után kutatnia.
10 Szám 20:55 perc
A Pluton Svea elődje ma már legendásnak számít. Egyetlen elérhető lemezük rövid, egyszerű rockdalokat vonultat fel. Dallamos, fogyasztható, de mai szemmel nézve, nem egy kimagasló alkotás. Volt hova fejlődni, amit aztán a svédek a Pluton Svea-val meg is tettek, de a kultuszt nem lehet vitatni. Nem hiszem, hogy az újoncok közül sokan felkapnák rá a fejüket, de az öreg rókák biztos jobban értékelik. A 4 oldalas „booklet” a muzsikához hasonlóan végtelenül puritán, így, ha valaki többet akar tudni erről a csapatról, annak máshol kell infók után kutatnia.
10 Szám 20:55 perc
Plunder & Pillage – Desolate
Plunder & Pillage – Desolate (2000)
A P&P a Bound for Glory-ból ismert Big Ed projectje volt az ezredforduló környékén. Ennek megfelelően a metál a legjobb besorolás. A „Desolate” már a második albumuk volt. Nekem úgy hangzik az egész, mintha a BfG-t hallgatnám, de Joel helyett egy másik énekessel. Őszintén szólva nem ez az egyetlen ok, amiért kevésbé tetszik. Egész egyszerűen nem olyan jó az anyag, mint egy BfG soralbum. Ennek ellenére ütős kis album, és méltán népszerű, de messze nem olyan keresett, mint az anyazenekar kiadványai. 8 oldalas, átlagos szövegkönyv.
12 Szám 33:06 perc
A P&P a Bound for Glory-ból ismert Big Ed projectje volt az ezredforduló környékén. Ennek megfelelően a metál a legjobb besorolás. A „Desolate” már a második albumuk volt. Nekem úgy hangzik az egész, mintha a BfG-t hallgatnám, de Joel helyett egy másik énekessel. Őszintén szólva nem ez az egyetlen ok, amiért kevésbé tetszik. Egész egyszerűen nem olyan jó az anyag, mint egy BfG soralbum. Ennek ellenére ütős kis album, és méltán népszerű, de messze nem olyan keresett, mint az anyazenekar kiadványai. 8 oldalas, átlagos szövegkönyv.
12 Szám 33:06 perc
Buldok – Blood And Soil
Buldok – Blood And Soil (1999)
Kedvenc cseh zenekarom a „Blood & Soil”-al sem hibázott. Körülbelül ugyanazt kapjuk, mint a „Fire & Ice” lemezen. Monumentális alkotás angol nyelvű szövegekkel, hihetetlen igényes muzsikával. Egyszerűen fantasztikus. Olyan az egész, mintha egy teljesen profi csapatot hallgatnánk, akiknek helyén van az értékrendje. A kelta, viking témák is maradtak, úgy látszik ez a mániájuk volt a srácoknak. Nem sok mindent lehet még elmondani. Teljesen felesleges tovább dicsérnem őket. A korong önmagáért beszél. Az egyetlen, ami átlagos, az a 8 oldalas, meglehetősen egyszerű booklet.
12 Szám 69:58 perc
Kedvenc cseh zenekarom a „Blood & Soil”-al sem hibázott. Körülbelül ugyanazt kapjuk, mint a „Fire & Ice” lemezen. Monumentális alkotás angol nyelvű szövegekkel, hihetetlen igényes muzsikával. Egyszerűen fantasztikus. Olyan az egész, mintha egy teljesen profi csapatot hallgatnánk, akiknek helyén van az értékrendje. A kelta, viking témák is maradtak, úgy látszik ez a mániájuk volt a srácoknak. Nem sok mindent lehet még elmondani. Teljesen felesleges tovább dicsérnem őket. A korong önmagáért beszél. Az egyetlen, ami átlagos, az a 8 oldalas, meglehetősen egyszerű booklet.
12 Szám 69:58 perc
2017. május 1., hétfő
Griffin & Vinland Warriors Split
Griffin & Vinland Warriors (2013)
Kanada végre egyesült! Természetesen csak ami a RAC frontot illeti. A kanadai bulldog és a vinlandi harcosok a ’11-es kievi ISD Memorial-on való fellépés után egy közös CD-t is összehoztak. 5-5 dallal szerepelnek, amik közül nekem egyértelműen a harcosok alkotásai jöttek be jobban. A legnagyobb sláger mégis Griffin-é. A „The King Of Kiev” érdekessége, hogy ukránul (vagy oroszul?) is vokáloznak benne. Ki kell még emelnem a jól sikerült borítót (12 oldalas). Ha jól sejtem ez megint Griffin keze munkája. Remek kiadvány, de hál’ Istennek egyáltalán nem kiemelkedő, ami persze a jelenlegi mezőnyt dicséri.
10 Szám 32:33 perc
Kanada végre egyesült! Természetesen csak ami a RAC frontot illeti. A kanadai bulldog és a vinlandi harcosok a ’11-es kievi ISD Memorial-on való fellépés után egy közös CD-t is összehoztak. 5-5 dallal szerepelnek, amik közül nekem egyértelműen a harcosok alkotásai jöttek be jobban. A legnagyobb sláger mégis Griffin-é. A „The King Of Kiev” érdekessége, hogy ukránul (vagy oroszul?) is vokáloznak benne. Ki kell még emelnem a jól sikerült borítót (12 oldalas). Ha jól sejtem ez megint Griffin keze munkája. Remek kiadvány, de hál’ Istennek egyáltalán nem kiemelkedő, ami persze a jelenlegi mezőnyt dicséri.
10 Szám 32:33 perc
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
