A tagság az évek alatt sokat cserélődött (újabb dobosváltás). A Blue Max azonban maradt a régi vonalon. Ismét 16 oldalas, igényes szövegkönyv, ismét 11 új szerzemény (megtoldva egy Cock Sparrer, és egy Skrewdriver feldolgozással), ismét angol, és német dalokkal. Valamilyen oknál fogva röviddel a megjelenés után maga a frontember tette fel az egész albumot a youtube-ra, így a megtekintések száma alapján akár egy top 11-et is készíthetünk. Ezt most mégis kihagynám. Ezen a lemezen van a legnagyobb kedvencem az elmúlt 4 album dalai közül, de a BTTB-t inkább azért szeretem, mert a lehetőségekhez képest változatos. Amennyire lehetett, tágították a stílus határait, és nekem jelenleg ez a legjobb street rock lemez, de mégsem merném kijelenteni, hogy felértek volna a csúcsra. A „United”-nél is azt hittem, mégis sikerült előrébb lépni. Remélem a következő korongnál is leírhatom ugyanezt.
13 Szám 38:21 perc
2014. május 1., csütörtök
Blue Max – Back To The Boots
Blue Max – Back To The Boots (2010)
A tagság az évek alatt sokat cserélődött (újabb dobosváltás). A Blue Max azonban maradt a régi vonalon. Ismét 16 oldalas, igényes szövegkönyv, ismét 11 új szerzemény (megtoldva egy Cock Sparrer, és egy Skrewdriver feldolgozással), ismét angol, és német dalokkal. Valamilyen oknál fogva röviddel a megjelenés után maga a frontember tette fel az egész albumot a youtube-ra, így a megtekintések száma alapján akár egy top 11-et is készíthetünk. Ezt most mégis kihagynám. Ezen a lemezen van a legnagyobb kedvencem az elmúlt 4 album dalai közül, de a BTTB-t inkább azért szeretem, mert a lehetőségekhez képest változatos. Amennyire lehetett, tágították a stílus határait, és nekem jelenleg ez a legjobb street rock lemez, de mégsem merném kijelenteni, hogy felértek volna a csúcsra. A „United”-nél is azt hittem, mégis sikerült előrébb lépni. Remélem a következő korongnál is leírhatom ugyanezt.
13 Szám 38:21 perc
A tagság az évek alatt sokat cserélődött (újabb dobosváltás). A Blue Max azonban maradt a régi vonalon. Ismét 16 oldalas, igényes szövegkönyv, ismét 11 új szerzemény (megtoldva egy Cock Sparrer, és egy Skrewdriver feldolgozással), ismét angol, és német dalokkal. Valamilyen oknál fogva röviddel a megjelenés után maga a frontember tette fel az egész albumot a youtube-ra, így a megtekintések száma alapján akár egy top 11-et is készíthetünk. Ezt most mégis kihagynám. Ezen a lemezen van a legnagyobb kedvencem az elmúlt 4 album dalai közül, de a BTTB-t inkább azért szeretem, mert a lehetőségekhez képest változatos. Amennyire lehetett, tágították a stílus határait, és nekem jelenleg ez a legjobb street rock lemez, de mégsem merném kijelenteni, hogy felértek volna a csúcsra. A „United”-nél is azt hittem, mégis sikerült előrébb lépni. Remélem a következő korongnál is leírhatom ugyanezt.
13 Szám 38:21 perc
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése