Elérkezett az idő, hogy újra elmélkedjek egy kicsit azon, miért ajnározzák annyira a HS zenekart, ha piacra dob valami újat. Én az első két lemeznél egy kicsit túlzónak éreztem azt a „rajongást”, ami a kiadványok megjelenését követte. Azt mondjuk én is elismertem, hogy a HS nem egyszerűen kiemelkedő, hanem egész egyszerűen első osztályú „NS márkanév”, mégis valahogy vártam az igazán nagy „áttörésre”. A „The Haunting” minden várakozásomat felülmúlta. 12 oldalas komor szövegkönyvvel tálalják, ami színvonalában ugyan nem a legjobbak közé tartozik a jelenlegi mezőnyben, de az előzőekéhez képest fejlődést mutat. Aki nem ismeri a „Blood River”-t, az 7 új dalnak örvendhet. Hogy ezek közül melyik a kedvencem? Erre nem tudok választ adni. Mindegyik lehetne az album slágere. Ehez lezárásként még készítettek egy hatalmas RaHoWa feldolgozást (Man Against Time), valamint újrafelvették az „Against My Will”-t. Bevallom, nekem kellett két-három alkalom, hogy beleszeressek a lemezbe, de azóta hűséges vagyok hozzá, még akkor is, ha rendszeresen kacérkodok más kiadványokkal is.
9 Szám 40:14 perc
2015. szeptember 1., kedd
Hunting Season – The Haunting
Hunting Season – The Haunting (2011)
Elérkezett az idő, hogy újra elmélkedjek egy kicsit azon, miért ajnározzák annyira a HS zenekart, ha piacra dob valami újat. Én az első két lemeznél egy kicsit túlzónak éreztem azt a „rajongást”, ami a kiadványok megjelenését követte. Azt mondjuk én is elismertem, hogy a HS nem egyszerűen kiemelkedő, hanem egész egyszerűen első osztályú „NS márkanév”, mégis valahogy vártam az igazán nagy „áttörésre”. A „The Haunting” minden várakozásomat felülmúlta. 12 oldalas komor szövegkönyvvel tálalják, ami színvonalában ugyan nem a legjobbak közé tartozik a jelenlegi mezőnyben, de az előzőekéhez képest fejlődést mutat. Aki nem ismeri a „Blood River”-t, az 7 új dalnak örvendhet. Hogy ezek közül melyik a kedvencem? Erre nem tudok választ adni. Mindegyik lehetne az album slágere. Ehez lezárásként még készítettek egy hatalmas RaHoWa feldolgozást (Man Against Time), valamint újrafelvették az „Against My Will”-t. Bevallom, nekem kellett két-három alkalom, hogy beleszeressek a lemezbe, de azóta hűséges vagyok hozzá, még akkor is, ha rendszeresen kacérkodok más kiadványokkal is.
9 Szám 40:14 perc
Elérkezett az idő, hogy újra elmélkedjek egy kicsit azon, miért ajnározzák annyira a HS zenekart, ha piacra dob valami újat. Én az első két lemeznél egy kicsit túlzónak éreztem azt a „rajongást”, ami a kiadványok megjelenését követte. Azt mondjuk én is elismertem, hogy a HS nem egyszerűen kiemelkedő, hanem egész egyszerűen első osztályú „NS márkanév”, mégis valahogy vártam az igazán nagy „áttörésre”. A „The Haunting” minden várakozásomat felülmúlta. 12 oldalas komor szövegkönyvvel tálalják, ami színvonalában ugyan nem a legjobbak közé tartozik a jelenlegi mezőnyben, de az előzőekéhez képest fejlődést mutat. Aki nem ismeri a „Blood River”-t, az 7 új dalnak örvendhet. Hogy ezek közül melyik a kedvencem? Erre nem tudok választ adni. Mindegyik lehetne az album slágere. Ehez lezárásként még készítettek egy hatalmas RaHoWa feldolgozást (Man Against Time), valamint újrafelvették az „Against My Will”-t. Bevallom, nekem kellett két-három alkalom, hogy beleszeressek a lemezbe, de azóta hűséges vagyok hozzá, még akkor is, ha rendszeresen kacérkodok más kiadványokkal is.
9 Szám 40:14 perc
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése