Fest Der Völker 2007 DVD

Conflict & Sleipnir & Brutal Attack Az első fellépőnk a cseh „Conflict” (23 perc / 8 dal), és itt rögtön álljunk meg egy pillanatra! Mi a francot keres egy cseh zenekar egy német fesztiválon, annak ismeretében, hogy a germánoknak nyíltan vannak területi követeléseik a szlávokkal szemben? A válasz egyszerű; a két nép aktivistái között ugyanis évekkel ezelőtt létrejött egy „megállapodás”, miszerint rendezik a területi vitákat egy esetleges tényleges rendszerváltás során. Ezt a kényes témát csak azért feszegetem, mert míg a németekkel kapcsolatban már az „ősellenség” lengyelek részéről is egyfajta kompromisszumkeresés tapasztalható, addig a mi kedves szomszédaink csak addig ítélik el a sovinizmust, amíg ide jöhetnek bulizni. Minden esetleges etnikai határrevíziós felvetés kapcsán viszont megkapjuk a pofánkba a soviniszta jelzőt. Én ugyan soha nem tartottam magam szlovák, vagy románellenesnek, viszont örök igazságként alkalmazom azt, miszerint mindenki annyit ér, amennyit letesz az asztalra. Hogy ezek alapján mennyire tartom a minket körbevevő, most NS szlogenek alatt munkálkodó kis antant népeket, ezek alapján nem lesz nehéz kitalálni. Tehát az idegengyűlölő németeknél vendégszereplő cseh fellépőnél tartottam. Műsoruk legnagyobb előnye az anyanyelvük szinte folyamatos használata. Én is annak a híve vagyok, hogy egy külföldi zenekart általában nem azért hívnak meg, hogy németül dalolásszanak. Hallhatják a saját nyelvüket eleget a nagy német zenedömping zenekaraitól, amit most a „Sleipnir” (52 perc / 12 dal) képvisel. Ők is a klasszikus iskolát képviselik, és teszik mindezt az első vonalban. A leghosszabb, és legjobb műsor az övék. A főzenekar titulust ezúttal a „Brutal Attack” (26 perc / 7 dal) érdemelte ki. Erről a produkcióról csak közhelyeket tudok zengeni. A megszokott színvonalat tartják az angolok, minden dal felfér egy BA best of-ra, tehát élvezetes kis műsorral gazdagodtunk. A kivitelezés a PC Records-nak köszönhetően profi (a másik DVD-n az elhangzott beszédeket nézhetjük meg). A csehekre voltam legjobban kíváncsi, mert egy Buldok-féle műsort vártam tőlük. A BA-t többször is láttam, és bár nem csalódtam, nem ez volt a legjobb fellépésük. Az első helyet a „Sleipnir”-nek adnám, akik szerintem minden szempontból lenyomták a másik két csapatot ezen a bulin. Néhány dolgot azért még el kell mondanom. Figyeljen mindenki, mert csak egyszer fogom leírni! A FDV rendezvények fesztiválok, és nem koncertek. A hangsúly itt is a zenén van, de össze sem lehet hasonlítani egy efféle majálist egy esti koncerttel, ahová az emberek azért mennek, hogy szétugrálják magukat a muzsikára. Aztán meg ott van a rögzítés ténye is. Németországban fényes nappal, jól kivehetően nem sokan szeretnék kompromittálni magukat egy NS felvételen. Ezt a közönség védelmében jegyeztem meg, mert ezen okok miatt meg tudom érteni, hogy nem igazán aktivizálták magukat. 101 perc. Menü, profi minőség, igényes kivitelezés.