A névről elsőre az egyik fehérgyűlölő rap csorda ugrott be. Ők annyira fehérellenesek voltak, hogy az még a „brit” sajtónál is kapott némi figyelmet. Az ejnye-bejnyénél tovább persze nem mentek, de hát tudjuk, hogy amit szabad Lucifernek, nem szabad a fehéreknek. Ez persze egy másféle igét hirdető zenekar. A Burnley nevével reklámozott dalok mindegyike korábbi PE lemezekről származik. Elég terjedelmes anyag akár a műsoridőt, akár a borítót nézzük. Utóbbiban egy jópofa képregény is van. Ebben Paul a hős, amit kicsit túlzónak érzek, de attól még jópofa. Zeneileg a No Remorse fénykorát idézi az anyag. Ha valaki azt mondta volna egykor, hogy ez egy elfeledett NR kiadvány, nem lepődök meg. Fiatal NR kedvelők szívét dobogtathatja meg. A régi motorosoknak valószínűleg már régóta a polcukon pihen egy példány belőle. Nagyszerű lemez.
18 Szám 74:18 perc
2014. február 1., szombat
Public Enemy – Paul Burnley Is The Real
Public Enemy – Paul Burnley Is The Real (2002)
A névről elsőre az egyik fehérgyűlölő rap csorda ugrott be. Ők annyira fehérellenesek voltak, hogy az még a „brit” sajtónál is kapott némi figyelmet. Az ejnye-bejnyénél tovább persze nem mentek, de hát tudjuk, hogy amit szabad Lucifernek, nem szabad a fehéreknek. Ez persze egy másféle igét hirdető zenekar. A Burnley nevével reklámozott dalok mindegyike korábbi PE lemezekről származik. Elég terjedelmes anyag akár a műsoridőt, akár a borítót nézzük. Utóbbiban egy jópofa képregény is van. Ebben Paul a hős, amit kicsit túlzónak érzek, de attól még jópofa. Zeneileg a No Remorse fénykorát idézi az anyag. Ha valaki azt mondta volna egykor, hogy ez egy elfeledett NR kiadvány, nem lepődök meg. Fiatal NR kedvelők szívét dobogtathatja meg. A régi motorosoknak valószínűleg már régóta a polcukon pihen egy példány belőle. Nagyszerű lemez.
18 Szám 74:18 perc
A névről elsőre az egyik fehérgyűlölő rap csorda ugrott be. Ők annyira fehérellenesek voltak, hogy az még a „brit” sajtónál is kapott némi figyelmet. Az ejnye-bejnyénél tovább persze nem mentek, de hát tudjuk, hogy amit szabad Lucifernek, nem szabad a fehéreknek. Ez persze egy másféle igét hirdető zenekar. A Burnley nevével reklámozott dalok mindegyike korábbi PE lemezekről származik. Elég terjedelmes anyag akár a műsoridőt, akár a borítót nézzük. Utóbbiban egy jópofa képregény is van. Ebben Paul a hős, amit kicsit túlzónak érzek, de attól még jópofa. Zeneileg a No Remorse fénykorát idézi az anyag. Ha valaki azt mondta volna egykor, hogy ez egy elfeledett NR kiadvány, nem lepődök meg. Fiatal NR kedvelők szívét dobogtathatja meg. A régi motorosoknak valószínűleg már régóta a polcukon pihen egy példány belőle. Nagyszerű lemez.
18 Szám 74:18 perc
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése