Az ibériai félsziget kisebbik része sem tartozik a RAC főrészvényesei közé. Természetesen Portugáliáról beszélek, nem az Andorrának nevezett mini államról. Feltűnik ugyan néha-néha egy újabb alakulat, de ezek egy-két lemeznél többet nem nagyon készítenek. Így aztán elég nehéz meghatározó zenekarokról beszélni. A taglalt kiadvány azért került górcső alá, mert nekem mindig ez a banda ugrik be, ha a térség színtere szóba kerül.
Ötletes nevet választottak (Ezt csak azért emelem ki, mert ez sok formációnak problémát okoz.). A fedőkép személyre szabott (Az ötlet a Division 250 „Revuelta”-jához hasonlít.). A booklet (12 oldalas, dalszövegekkel) sem egy rossz darab, de nekem a legjobban az tetszik benne, hogy minden kép hazai vonatkozású. Személy szerint én ha megveszek egy „egzotikus” lemezt, nem az unalomig ismételt német katonákat ábrázoló képeket akarom bámulni (Ezt hagyjuk meg a németeknek. Nekik úgyis annyi kiadványuk van a piacon, hogy a komplett birodalmi levéltár anyagát közzé tehetnék benne.). Szóval legyen kívül-belül (ez esetben) portugál. Ha végighallgatjuk, be kell ismernünk, nem egy zenei mérföldkőről van szó. Körülbelül annyi újdonságot hordoz magában, mint Ormos Mária legújabb Hitler könyve. Persze ez nem feltétlenül baj. A portugál nyelvezetnek köszönhetően meg pláne nem lehet leírni őket. A 14 szerzemény (1 angol) leköti az embert, és ha valaki megveszi, biztos vagyok benne, hogy visszajáró vendég lesz a lemezjátszójában. Sajnos ők is az egylemezes zenekarok sorait erősítik, és több lemezt nem tudtak összehozni.
A 2005-ös újrakiadásnál (szintén a Dogs Of War készítette) megváltoztatták a borítót, és két bónusz nótát is hozzácsaptak.
14 Szám 46:19 perc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése